Művészetek Háza - Miskolc

A moziba járó mai középgeneráció még Béke mozinak, az idősebbek pedig Uránia Filmszínháznak ismerték azt a Rákóczi u. 5. szám alatti épületet, amely átalakítva és új, összetettebb funkcióban 2006 szeptemberében kezdi meg működését.

Az Uránia elnevezés 1916-tól ismert Miskolcon. Egykor a Széchenyi utcán működött, majd innen települt át a Rákóczi utcai új épületbe, amely 1925-ben készült el Árva Pál miskolci építész tervei szerint. Az épület a miskolci történelmi belváros centrumában, a Rákóczi-házban lévő Miskolci Galéria szomszédságában, közvetlenül a főutca mellett, helytörténeti szempontból is exponált területen, a valamikori "Csizmadia-szín" helyén, a lefedett Szinva-patak partján áll.

A korabeli Reggeli Hírlap többször elmarasztalta a tervet, s a helyszíni szemlék során is kifogásolták annak építészeti megvalósítását, de végül 1926-ban megkapta a működéshez szükséges engedélyt. A Korona szálló keleti oldalában működő Apolló és az Uránia a filmszínházak államosításáig rivalizált egymással. 1945-ben a Miskolci Nemzeti Bizottság egy véghatározatával ezt a rivalizálást megszüntette. A levéltári dokumentum 1944. december 27-én született, s a működő négy miskolci mozgófilmszínház engedélyének visszavonásáról, valamint a működtetés jogának a városra történő átruházásáról szólt. A Korona Filmszínház Kft-ként működött a hasonló nevű szállodában. Az Uránia Rt-ként jegyzett cég volt a Rákóczi u. 5. szám alatt. A Fészek mozgó és a Korzó mozgó névre hallgató két mozinkat egy Butykai Béla, valamint egy Viola István névre hallgató tulajdonos működtette. Ez a dokumentum megfogalmazta, hogy "kötelezzük a jogmegvonás alá került engedélyeseket arra, hogy a mozgófényképüzem folytatásához eddig használt, vagy ezen felül még szükséges összes üzemi berendezési és felszerelési tárgyaikat, a kirendelt megbízottaknak leltár mellett azonnali hatállyal a város birtokába adják át. A berendezés és felszerelés megváltásának kérdését külön határozattal fogjuk szabályozni." A filmszínházak államosításától közel öt és fél évtized telt el, s ez alatt az idő alatt Béke filmszínházként vált ismertté Árva Pál építész modern alkotása.

Az 1990-es évek közepétől, illetve akkortól, hogy a plázák 16 db multiplex filmszínházat üzemeltettek, a hagyományos mozik elnéptelenedtek, összevonásuk vagy megszüntetésük többször volt témája a napilapoknak. Ez az épület Miskolc belvárosának centrumában a Miskolci Galéria és Művészeti Múzeum szomszédságában közvetlenül a főutca és nagy forgalmú déli terelő út között exponált helyen állt. Kihasználatlansága csak fokozta Miskolc belvárosában a rossz közérzetet. Ezért is volt az, hogy már 2000 elején egy antipláza idetelepítéséről beszéltek. A filmszínházakkal kapcsolatban többféle variáció is felvetődött. Így a református gimnázium kávézót és kultúrintézményt látott volna itt szívesen, mások a városi házasságkötő termet képzelték itt el, még ismét mások a szimfonikus zenekar optimális elhelyezését látták a moziban vagy annak helyén. Ezért is érthető az, hogy a 2003 áprilisában készült építészeti, műszaki leírás többfunkciós koncert- és kulturális intézményt fogalmazott, illetve tervezett ide meg.

Művészetek Háza - ahol a művészetek találkoznak: a zene-, a színház-, a film- és a képzőművészet. Hogyan lehetséges mindez egy hajdan volt mozi-épületben? Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építőművész tervei alapján egy 600 fős hangverseny- illetve színházterem, egy 140 fős és egy 70 fős art mozi, egy képzőművészeti galéria és egy kávézó integrálódott egy európai színvonalú multikulturális komplexummá.