Óbudai - Sziget

Az Óbudai-sziget a Duna egyik szigete Budapest III. kerületének közigazgatási területén. Itt rendezik meg minden évben a Sziget Fesztivált.Hajógyári-sziget néven is emlegetik, mert déli végében működött egykor az Óbudai Hajógyár. Ennek épületeibe az ipari tevékenység megszűnése után különböző cégek költöztek. A sziget kikötőjében működik a Magyar Yacht Klub. A volt hajógyár területén találták meg Hadrianus aquincumi római helytartó palotáját, amely még feltárásra és bemutatásra vár. Az 1900-as évek környékén Nagy-szigetnek hívták.A Duna hordalékából létrejött sziget az óbudai part mentén, az 1651. és az 1654. folyamkilométer között fekszik. Területe 108 hektár, hossza 2750 m, legnagyobb szélessége az 1653-as folyamkilométer vonalában 500-500 m. Óbudától 70-80 m széles Duna-ág választja el. Északi végétől nem messze az Újpesti vasúti híd, déli végén az Árpád híd köti össze Pestet és Budát.

Eredetileg zátonysziget volt, két közeli részből állott.Igazán fontossá csak az 1800-as években vált, mikor gróf Széchenyi István megalapította az Óbudai Hajógyárat. (Ő volt a magyar evezős sport megalapítója is.) Római falmaradványokra először 1836-ban bukkantak, amikor a Vidra kotróhajó a hajógyári öblöt mélyítette. 1836-ban bocsátották vízre az itt készült első hajót, az Árpád gőzöst. A sziget területéből 28 hektárt foglalt el a hajógyár. A többi részen az erdőt nagyrészt kiirtották és a helyén mezőgazdasági művelést folytattak.

A sziget és az óbudai part között sokáig csak révátkelés volt. Később készült egy talphíd, majd 1858-ban megépült az első állandó híd.1955-ben készült el a K-híd és rajta keresztül az iparvágány a Hajógyárhoz, valamint a Hídépítő Vállalat itt lévő telephelyéhez. A 60-as évek elején a sziget keleti partján üdülőtábor létesült, bungalókkal, úszómedencékkel, sportpályával; később kibővült és úttörőtáborként üzemelt. A sziget nagyobbik részén továbbra is kukorica- és répaföldek voltak, sőt rózsatermesztés is folyt, egészen 1972 végéig, amikor megszűnt a mezőgazdasági művelés, majd a következő évben sor került a 34 hektáros szabadidőközpont kialakítására, melyet Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára adtak át és Május 9. parknak neveztek el. Parkolót és közutat építettek hozzá, egy ideig autóbuszjárat is összekötötte Óbudával. Több játszóteret létesítettek a szigeten, a leghíresebb a ródlidomb és a csúszdás játszótér volt. Ehhez 18 000 m3 törmeléket, földet használtak fel. (A játszótér 1999-ben leégett, helyén az újat 2004-ben adták át).

A sziget fő feltáró útja mentén hat, észak-déli tájolású teniszpálya létesült. Állapotuk napjainkra meglehetősen leromlott. A sziget északi csúcsán régebben szivattyútelep működött, és az Óbudai Gázgyár zagyot tárolt. Az 1-1,5 m magasan felhalmozott zagyra termőföldet terítettek. A terep rendezésekor terephullámokat alakítottak ki, amelyekről jó kilátás nyílik a parkra.