Besenyei Péter leszállása a 2003-as tököli Red Bull Air Race futamon
A világháborús események miatt a Dunai Repülőgépgyár gyári repülőterén 1943 márciusában felállították a Bf 109 vadászrepülőgépekkel felszerelt 5/3-as vadászrepülő századot, melynek feladata Budapest védelme volt.
1944. április 13-án súlyos bombatámadás érte a tököli repülőteret. Amerikai bombázók több mint 200 tonna bombát dobtak a Dunai Repülőgépgyár létesítményeire és Horthy-ligetre. Június 30-án újabb amerikai bombatámadás érte a repülőteret.
Horthy-ligetet és a tököli repülőteret 1944. november 22-én foglalták el a szovjet csapatok. A repülőteret 1945 januárjában vették használatba, ide települt a szovjet légierő több hadosztálya, köztük A-20 boston bombázók, vadászrepülők és csatarepülők. A front nyugatra vonulásával azonban a szovjet repülő alakulatok nem távoztak, párt egység 1945 nyaráig maradt. A tököli repülőteret 1945 végén vette ismét használatba a Vörös Hadsereg, ezzel a repülőtér több évtizedes szovjet használata vette kezdetét. Az első megtelepült alakulat a 36. bombázóezred volt.
1947-ben államosították a repülőtér mellett működő Dunai Repülőgépgyárat, majd 1949 novemberében beolvasztották a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalatba. Ugyanebben az időben a repülőtér szomszédságában létrehozták a Repülő Műszaki Intézetet (REMI) is.
1949-ben a Magyar Néphadsereg az eredetileg 1200m hosszú betonpályát 13 cm-el megvastagította, egyben 2500m hosszúságúra növelte.
Az 1950-es évek elején a Magyar Néphadsereg is használni kezdte a tököli repülőtér egy részét. 1951-ben érkeztek meg a Magyar Néphadsereg új MiG-15-ös vadászrepülőgépei és Jak-18-as kiképző repülőgépei Tökölre. Ezt követően, 1952-ben a magyar Honvéd Légierő 24. és 25. vadászrepülő ezrede is a tököli repülőtérre települt, 1953. október 1-jén pedig létrehozták a Magyar Néphadsereg tököli repülőbázisát. Ugyanebben az évben a repülőtéren működő repülőgépjavító vállalatot leválasztották a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalatról és létrehozták a katonai repülőgépek javítására szakosodott Pestvidéki Gépgyárat. A nagyjavított repülőgépek berepülését végezték a tököli repülőtéren.
A Szovjet Légierő vadászezrede itt települt 1950 és 1951 vége között, majd Veszprémbe távozott, őt egy bombázóezred követte Pe-2, majd Il-28 gépekkel. 1956-tól a bombázók távoztak, s vadászok illetve egy vegyes repülőszázad érkezett ide.
Az 1956-os forradalom idején, november 1-jén a repülőtér magyarok által használt részét szovjet alakulatok vették körül, míg a szovjet használatú részt légvédelmi lövegekkel erősítették meg. A szovjet erők a Tökölön található összes magyar repülőeszközt lefoglalták.
A magyar katonai repülés csak 1968-ban tért vissza a tököli repülőtérre, amikor megalakították a kormányzati légi szállítási feladatokat végző szállítórepülő századot. Az alakulatnak kezdetben két darab An-24V és két darab Il-14 szállító repülőgépe volt.
A szovjet csapatokat 1991-ben kivonták Magyarországról, így a tököli repülőtéren utolsóként állomásozó 201. repülőszázad április 19-én távozott. A repülőteret a szovjet fél, a 36. Légi Hadsereg 1991. június 5-én adta át a Magyar Honvédségnek. Üzemeltetését azonban már május 5-től az MH 93. Vitéz Háry László Vegyes Repülőosztály vette át. Az alakulat 1992-ben a kiöregedett An-24V-k helyett két db An-26-ost vett át a szolnoki MH 89. Vegyes Repülődandártól. A repülőosztály 2001 augusztusáig működött Tökölön, ezt követően beolvasztották a szolnoki repülőezredbe, így ekkor a Magyar Honvédség kiürítette a repülőteret.[2] Közben a repülőtér mellett működő repülőgépjavító üzem katonai tevékenységgel foglakozó részéből megalakult a Dunai Repülőgépgyár Rt.
Az első nyilvános polgári rendezvényre 2003. július 26-án került sor, amikor a repülőtér adott helyet a Red Bull Air Race Világkupa egyik futamának.
Szólj hozzá!