Zeneakadémia - Nagyterem


CímBudapest, 1061, Liszt Ferenc tér 8.

Közeli koncertek a helyen

Jövőzene - Eötvös Alapítvány - Óbudai Danubia Zenekar

Jövőzene - Eötvös Alapítvány - Óbudai Danubia Zenekar

Zeneakadémia - Nagyterem december 02. (19:30)
MÁV Lukács/4. Zeneakadémia

MÁV Lukács/4. Zeneakadémia

Zeneakadémia - Nagyterem december 03. (19:00)
A Liszt Ferenc Kamarazenekar és Vadim Gluzman (hegedű)

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és Vadim Gluzman (hegedű)

Zeneakadémia - Nagyterem december 04. (19:30)
G. F. Händel: MESSIÁS HWV 56

G. F. Händel: MESSIÁS HWV 56

Zeneakadémia - Nagyterem december 06. (19:30)
Britten / Strauss - Óbudai Danubia Zenekar

Britten / Strauss - Óbudai Danubia Zenekar

Zeneakadémia - Nagyterem december 18. (19:30)
Botvay 88

Botvay 88

Zeneakadémia - Nagyterem december 28. (19:30)
A Liszt Ferenc Kamarazenekar és Ilya Gringolts (hegedű)

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és Ilya Gringolts (hegedű)

Zeneakadémia - Nagyterem január 11. (19:30)
MÁV Erdélyi/4. Zeneakadémia

MÁV Erdélyi/4. Zeneakadémia

Zeneakadémia - Nagyterem január 14. (19:00)
Schönberg / Bruch / Adams - Óbudai Danubia Zenekar

Schönberg / Bruch / Adams - Óbudai Danubia Zenekar

Zeneakadémia - Nagyterem január 22. (19:30)
Budapesti Vonósok és Fassang László

Budapesti Vonósok és Fassang László

Zeneakadémia - Nagyterem január 25. (19:30)
DOHNÁNYI / 4 - MENDELSSOHN // BRAHMS // MANCUSI

DOHNÁNYI / 4 - MENDELSSOHN // BRAHMS // MANCUSI

Zeneakadémia - Nagyterem február 10. (19:30)
CZIFFRA 100, ZongOpera – Miklósa Erika és Balázs János

CZIFFRA 100, ZongOpera – Miklósa Erika és Balázs János

Zeneakadémia - Nagyterem február 18. (19:30)
Kurtág 95

Kurtág 95

Zeneakadémia - Nagyterem február 19. (19:30)
Zenei mozaik

Zenei mozaik

Zeneakadémia - Nagyterem március 01. (19:30)
MEGÉRTHETŐ 2020-21 / 4 - TERMÉSZET - Grofé: Grand Canyon

MEGÉRTHETŐ 2020-21 / 4 - TERMÉSZET - Grofé: Grand Canyon

Zeneakadémia - Nagyterem március 14. (11:00)
Balassa Sándor 85. születésnapi hangversenye

Balassa Sándor 85. születésnapi hangversenye

Zeneakadémia - Nagyterem április 08. (19:30)
Bach / Mozart / Stravinsky - Óbudai Danubia Zenekar

Bach / Mozart / Stravinsky - Óbudai Danubia Zenekar

Zeneakadémia - Nagyterem április 14. (19:30)
Budapesti Vonósok, Berecz András és Berecz Mihály

Budapesti Vonósok, Berecz András és Berecz Mihály

Zeneakadémia - Nagyterem április 19. (19:30)
Alexander Sitkovetsky és az Anima Musicae

Alexander Sitkovetsky és az Anima Musicae

Zeneakadémia - Nagyterem április 22. (19:00)
Összes koncert megtekintése
 

Zeneakadémia - Nagyterem

Nem kell komoly művészettörténeti kutatást végeznünk ahhoz, hogy megállapítsuk: a 19. században és a szecessziós századfordulón épült hangversenytermek a díszítéseiknek köszönhetően Apollón szentélyeiként értelmezhetők, ahogy a színházak Dionüszoszéiként. Az antik világ isteneire való utalás azonban többnyire néhány motívumban ki is merül: az épületek tervezői gyakran megelégedtek egy-egy Dionüszosz diadalmenete ábrázolással vagy Apollón lantjainak és hattyúinak egymás mellé sorolásával, múzsák felvonultatásával és babérornamentika alkalmazásával, mindezek számára csupán néhány, persze hangsúlyos megjelenésű építészeti helyet kijelölve. Nem ritka az apollóni-dionüszoszi díszítőmotívumoknak ellentétpárokba való rendezése sem, amely mögött Nietzsche hatása feltételezhető.

A budapesti Zeneakadémia példája sokkal bonyolultabb, elsősorban nem azért, mert az 1903 és 1907 között emelt épületen az antik istenvilágra való utalások a homlokzatokat és a dísztereket teljes egészében birtokba veszik, hanem mert a díszítés egységes, több rétegben kibontakozó, már-már tudósiként jellemezhető, és nemcsak Nietzsche ellentétpárjaira épülő ikonográfiai programmá áll össze. Az épület e szempontból méltó párja az Operaháznak. Abból a szempontból viszont, hogy a program a figurális díszítéseken és a feliratokon túl az építészeti elemeknek és megoldásoknak a világára és ezekkel együtt a felhasznált építő- és burkolóanyagokra, azok anyagi minőségére és színvilágára is kiterjed, az épület szinte társtalannak mondható.

Az ikonográfiai program csúcspontja-csúcshelye a Nagyterem. Ennek díszítése azonban nem értelmezhető a főhomlokzaté és az előcsarnokoké nélkül – az ikonográfiai program egységessége nem kérdéses, még akkor sem, ha a Nagyterem részletrajzainak és díszítésének kidolgozására valószínűleg csak a homlokzati terveket követően került sor, amire az engedélyezési terveken szereplő dátumok alapján következtethetünk.

Az egész épületet mintegy átszövi az egymás feletti és egymás mögötti összefüggéseket mutató, építészeti és díszítésbeli ellentétpárokra épülő hierarchia. Ahogyan a főhomlokzaton a vízszintesen elfekvő oldalsó részek fölé a vertikálisan tagolt középső rizalit magasodik, úgy emelkedik ki a belsőben az alacsony arányú előterekből a három szint magasságú Nagyterem. Ahogyan a homlokzat oldalszakaszain a vizekre utaló motívumok jelennek meg, úgy az előcsarnokokban is a vizekre történik utalás (a majolikalapokkal, azok kékjeivel, a buborékokat és gyöngyöző vizet megjelenítő gömbmotívumokban, az emeleten a zárópárkány hullámmotívumában). A világ, amely szigetként magasodik a vizes részek fölé, Apollóné. Ezt a homlokzaton dór oszlopok jelenítik meg, diadalívek kompozíciós megoldásait alkalmazva. A Nagyteremben az építettség hatása másodlagos – itt a teret határoló, egymásba íródó diadalívek mint növényzetet tartó elemek kapnak szerepet, de maga a növényzet az uralkodó: babérfa ez, amely az épületet a padlótól a boltozatig áthatja/kitölti, mintegy ligetet alkotva, amely a belsőt beárnyékolja, árnypöttyöket szórva az oldalfalakra. A babér a földszinten fekete gyökereivel van jelen, az oldalfalakon zöld törzsei emelkednek, a boltozatra aranyló lombkoronája borul. A dór homlokzat a görög Apollón templomáé (hattyúkkal, lantokkal), aki az egyiptomiak Napistenének attribútumait (napkorongok, obeliszkek, piramidionok, egyiptizáló fejek, pülónmotívum) is viseli. A babérliget Apollón szigeti szent ligete (talán az isten Délosz-szigeti szentélyére is utalva) hattyúkkal, lantokkal, kígyós oltárokkal és magának az istennek alátekintő képmáspárjával, akinek ligetében a fő helyet az orgona és zenei utalások foglalják el, köztük a hattyúdal ábrázolásai.

A dionüszoszi és az apollóni világokban ugyanakkor egymásra utaló motívumokkal – átszűrődésekkel és áttükröződéssel találkozni: az előcsarnoki vizek világában lantokkal, kígyókkal, piramidionokkal, a vizeik felületén tükröződve megsokszorozódó napkorongokkal, az apollóni részeken pedig dionüszoszi scherzo is megjelenik, és a Nap arany csillogása mellett a Hold ezüstjéé is. A különböző világok közti átjárás csak a közvetítők révén valósulhat meg, akik a két világ határain helyezkednek el. Ilyenek a Nagyterem földszinti bejáratait őrző múzsák és ilyen Liszt Ferenc is, aki a homlokzati középrizalit alsó és felső része közt főpapként trónol – erősítve az épület programjának keresztény vonatkozású rétegét is. Az emeleti előcsarnok hátfalának Körösfői-Kriesch Aladár-freskóján is közvetítők játsszák a főszerepet: a művészeteket megszemélyesítő nőalakok, akik a művészet forrása kútépítményén táncolnak. A Nagyteremben ugyanebben a magasságban apollóni attribútumos hermapillérpapnők vannak, oldalt kariatidaként, a főhelyen fényhozókként. A megszólaltatható közvetítő is ezen a szinten kapott helyet: az orgona.

A freskón ugyanakkor a különböző világok együttes ábrázolásával találkozni: általa lehetőség nyílik az átlátásra, amelynek köszönhetően a mű nemcsak az előcsarnoknak, de a Nagyteremnek is szerves részeként értelmezhető, és mint ilyen az ikonográfiai program kulcsa. A művészeteket, amelyeknek forrásához zarándokok járulnak, dionüszoszi hangszereken játszó égi lények dicsőítik. Hátrébb és magasabban apollóni hangszereket megszólaltató angyalok ülnek a felhőkön, akiknek muzsikája már a bíborkárpit (Apollón ikerpárjának, Artemisznek égi palást attribútuma ez) rejtette világhoz/világban szól, amelyből itt csak a zöldes-aranyos lombhomály látszik. Aki a Nagyterembe lép, e kárpit mögé jut (a karzatokon és a páholyokban valós kárpitok vonódnak ketté).

A Nagyterem szertartások helyszíne, a szertartások a hangversenyek. A papnők szerepét itt a zenészek veszik át, akik közül a szólisták (öltözőszobájuk ablaka alapján) Orpheusz megtestesítői. A szertartásokban való részvételre feliratok (Favete lingvis és Sursum corda) figyelmeztetnek, a szertartásokra pedig Apollónnak a boltozat alatt megjelenített kígyós oltárai utalnak. A hangversenyeken a zene segítségével felszárnyal a lélek, akárcsak a főhomlokzatnak lantba kapaszkodó géniuszai, apollóni magasságokba, oda, ahol az isten képmásait, oltárait és alászálló angyalokat látni, valamint az égboltozaton túli, égi vízben tükröződve (a felülvilágítók feliratában olvashatóan is) az Összhangot, Szépséget, Ritmust, Poézist, Dallamot és Fantáziát. Eközben Apollón ölelésére maga a közönség is babérfává változik, akárcsak Daphné.

A Nagyteremben maga a zene lesz láthatóvá, a zene, amely Nietzsche szerint az örök élet közvetlen ideája.

Dr. Raffay Endre

 
Hírek és rajongók
 
  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.
 

Szólj hozzá!


Nincsenek koncertek, bulik: akkor hogyan randizzunk a koronavírus idején?

Nincsenek koncertek, bulik: akkor hogyan randizzunk a...

A magyar randiguru megmondja! :) Ezúttal Száraz Gábor párválasztási tanácsadó – bizony, ilyen is van! – áll a rendelkezésetekre.
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Vásár nem lesz, de az advent nem marad el a Bazilikánál

Karácsonyfa-állítással, valamint egészen az újévig tartó online programokkal várja az érdeklődőket az AdventBazilika rendezvénysorozata.

Meghallgattuk az új Omega-albumot

Tegnapelőtt megjelent az Omega új sorlemeze, a Testamentum. Úgy tűnik, a címválasztás sajnos nem volt jó ómen... Moha bácsi szubjektív lemezmeghallgató posztja.
Koncert.hu már a mobilodon is!
Koncert.hu Android alkalmazás Koncert.hu iPhone alkalmazás
Új koncertek