Tatai Tamás dobos és Dávid Roland énekes 1992-ben döntött úgy, hogy márpedig ők Led Zeppelin-számokat akarnak játszani, mert azok olyan intenzívek, színesek, progresszívek, stílusbeli változatosságuk miatt zeneileg összetettek, igényesek, hogy az testesíti meg számukra az igazi rock and rollt és bluest. Egy olyan életérzést, amikor a zene útját választani igazi szabadságot jelentett számukra fiatalként.
A kor szelleme, a zene választotta ki őket arra, hogy hangszert, mikrofont ragadjanak.
Röviddel ezután csatlakozott hozzájuk Cseh Balázs basszusgitáros, majd 1995-ben érkezett Nagy Gergely gitáros, és kialakult az évtizedes veszprémi legenda köréjük. A hosszú ideig tartó együtt muzsikálás és nagy sikerek után a 2000-es évek közepén Dávid Roland szólókarrierbe kezdett, és más zenei stílusokban, csapatokkal, színházakban zenés darabokban is kipróbálta magát. A formáció különböző neveken, tagokkal játszott tovább, és egyéni utakat is kerestek a zenészek. Nagy Gergely például a Révész Sándorral is koncertezik, Tatai Tamásnak a Cry Free zenekarral lehetősége volt arra, hogy a Deep Purple legendás billentyűsével, John Lorddal turnézzon.
Tavaly, tizenkét év szünet után, már ami az eredeti felállást illeti, – a közönség kérésének engedve – újra összeállt a Session zenekar a négy alapító taggal, valamint két vendégzenésszel: Czuczor Tamás akusztikus gitárossal és Nagy Róbert Roberson (Kelemen Kabátban) billentyűssel. A csapat számtalan próba során arra készült, hogy a veszprémi Hangvillában tartott első közös koncertjükön érettebb, tapasztaltabb muzsikusként, előadóként újrafogalmazzák a hangszerelésben és magukban mindazt, amit számukra a Led Zeppelin jelent.
A májusi koncert után a közönség követelte a folytatást, így a csapat Kéri Kolos (Hősök) basszusgitárossal tovább repítették az ólom léghajót.
A Sessionről mondták
A Led Zeppelin a valaha volt legjobb klasszikus rockzenekar. A Zeppelint lehet imádni. Van, hogy az ember esetleg egy ideig nem hallgatja, de annyira örök fiatal és totális, hogy akit egyszer megfogott, azt újra és újra rabul ejti, újra és újra leesik az álla és gyermeki csodálat keríti hatalmába. Mindig vissza lehet térni hozzá. Olyan katarzis, mint mikor az ember a Gyűrűk urát olvassa, és megérinti az igazi szépség és tisztaság. Ez egy örök szerelem tud lenni.
Gyűjtöm a Led Zeppelin tribute-próbálkozásokat (van kb 100 különböző előadótól) és ezekben mindig azokat értékelem a legtöbbre, akik nem csak gépiesen lekopírozzák a stúdióalbumokon megjelent eredetiket (azokat inkább akkor eredetiben hallgatom meg a lemezeken), hanem akik megpróbálnak valamit hozzáadni, valami egyéni megvilágítást adni a nagy klasszikusokhoz. Ez a zenekar, a Session ilyen.
Most, 12 év után újra összeállt az a zenekari felállás, amit a világ egyik legjobb, ha nem a legjobb Led Zeppelin emlékzenekaraként tartok számon. Hogy miért a legjobb?
Mert:
- Mindenekelőtt a rajongói hozzáállást emelném ki. Azt az értő tudást, mellyel a legkisebb rezdülést is ismerik, és nem csak a stúdióalbumokat, de a bootlegeket is.
- Olyan számokat is elővesznek, amihez az átlag fülek nem nagyon szoktak.
- Olyan nüansznyi dolgokra is figyelnek, amit egy átlagos, esetleg felületes rajongó észre sem venne, de akkor is fontos.
- Ahogy hozzányúlnak ezekhez a számokhoz, úgy változtatnak rajtuk, ahogy maga a Led Zeppelin is tehetné, vagy tehette volna.
- A Sesson elegánsan profi. Nem ortodox felfogású, de nem is extravagáns. Külsőségekben is csak finom utalások vannak a Led Zeppelinre.
- Műgond és a tehetség. Meg az elmúlt 20 év, meg a sok munka.
(Bálint Csaba, passzio.hu)
Szólj hozzá!