Kié a koncertélmény?

A Placebo közelgő koncertjének szervezői a zenekar kérését továbbították a közönségnek: a fellépés alatt, léccilécci, mindenki tegye el a telefonját. A zenekar szerint a készülékek használata megnehezíti az előadók és a nézők közötti kommunikációt, elnyomja a dalok hatását és zavarja azokat, akik saját szemükkel szeretnék élvezni a koncertet. Azt szeretnék, ha a rajongók valóban jelen lennének és átélnék azt a pillanatot, amely ugyanabban a formában soha többé nem ismétlődik meg.

A Placebo esetében ez nem új keletű hozzáállás. Brian Molko korábban is többször kérte a közönséget, hogy a kijelzők helyett a színpadra figyeljen. A mostani közleményben azonban nincs szó telefonok begyűjtéséről vagy a szabályszegők megbüntetéséről: egyelőre kérésről tudunk, nem szankciókkal járó tiltásról.

A kérésből szabály, a szabályból kitiltás

A vita korántsem új keletű: lassan tíz éve folyik arról a huzavona, hogy mit kezdjenek az előadók a koncertjeiken egyre nagyobb számban felbukkanó mobiltelefonokkal. A Koncert.hu már 2018-ban foglalkozott a koncertközönség mobilhasználatával, de azóta sem nagyon látszik, hogy a helyzet javult volna. Sőt, ahogy fejlődnek a telefonok és a technológia, úgy válik egyre természetesebbé, hogy a készülékek a koncertélmény állandó tartozékai: például már nem is feltétlenül kézzel írt táblákat emelnek a magasba a rajongók, hogy elkérjék a dobos dobverőjét, a gitáros pengetőjét, az énekes pólóját – vagy esetleg magát az énekest – az üzenetet egyszerűen beírják a telefonjukba, és a világító kijelzőt mutatják fel a színpad felé. Vagyis a mobil már nemcsak az élmény megörökítésének eszköze, hanem a közönség és az előadó közötti kommunikáció egyik kelléke is lett. Éppen annak a kapcsolatnak a része, amelyet a Placebo szerint a telefonhasználat megnehezít.

Mások nem technikai megoldással, hanem szigorú házirenddel próbálkoznak. A Tool esetében a szabályszegés következményeit a magyar közönség is megtapasztalhatta: 2022 májusában 57 embert vezettek ki a budapesti koncertjükről, mert a többszöri figyelmeztetés ellenére elővették a telefonjukat. A zenekar később is ragaszkodott a szabályhoz, ám a 2024-es budapesti fellépésen már nem ismétlődött meg a két évvel korábbi eset. Hogy jelezzék, ők sem a digitális őskorban vagy lapos kő alatt  élnek: a Tool koncertjein a tilalom nem tart a műsor végéig: az utolsó daloknál Maynard James Keenan "engedélyt szokott adni" a fényképezésre és videózásra. Vagyis nem magát az emlékkészítést utasítják el, hanem azt, hogy a folyamatos rögzítés határozza meg az egész koncertet.

Amikor egy fesztivál kéri ugyanezt

Idén nyáron az Edinburgh International Festival is a telefonmentesség mellett döntött. A Lights Down, Phones Off kezdeményezés hátterében nagyon is gyakorlati problémák álltak: a fesztivál vezetése szerint korábban nem akadt olyan kamarazenei koncert, amelyet ne zavart volna meg valamilyen telefonos incidens. Előfordult, hogy a BBC számára rögzített előadások egyes részleteit is meg kellett ismételni a készülékek okozta zajok miatt. Edinburgh sem alkalmazott lezárható telefontokokat vagy más intézkedést, a szervezők a közönség együttműködésére építettek.

Magyarországon a SZIN 2024-ben indított Légy jelen! kampánya képviselt hasonló szemléletet. A szegedi fesztivál nem tiltotta meg a telefonhasználatot, inkább arra biztatta a látogatókat, hogy próbálják ki, milyen egy koncertet képernyő nélkül végigélni.

De miért akarunk mindent megörökíteni?

A kérdés másik oldala legalább ilyen érdekes. A mobiltelefonos felvételek nemcsak személyes emlékek, hanem a mai zeneipar reklámfelületei is. Egy koncerten készült videó pillanatok alatt több százezer emberhez juthat el, és olyanok érdeklődését is felkeltheti egy előadó iránt, akik korábban nem ismerték a zenéjét. A közönség ráadásul joggal gondolhatja, hogy ha már kifizette a koncertjegyet, szeretne néhány képet vagy rövid felvételt hazavinni az estéről. Csakhogy a jegy nem kizárólag az ő élményére szól: a mögötte álló néző ugyanúgy fizetett azért, hogy a színpadot a saját szemével lássa, ne pedig az előtte magasba tartott telefonon keresztül. A probléma tehát nem feltétlenül az, hogy valaki készít két fényképet vagy felvesz egy refrént, inkább az, amikor a rögzítés fontosabbá válik annál, amit megörökíteni szeretne.

A Placebo éppen ezért kéri a rajongóit, hogy a koncert idejére mondjanak le a telefonhasználatról. Hogy a közönség mennyire lesz partner ebben, november 13-án kiderül.

És hogy visszatérjünk az indtó kérdésre: kié a koncertélmény? Mindenkié, aki részt vesz benne. Az előadóé is, aki a színpadon áll, és a nézőé is, aki jegyet váltott rá – de ugyanúgy a mellette és mögötte állók is nézőknek számłtanak. A koncert ugyanis nem magánbuli, még akkor sem, ha mindenkinek külön-külön személyes emléke lesz róla. Éppen ezért nemcsak az a kérdés, hogy a telefonunkkal mennyire zavarunk másokat, hanem az is, hogy miközben mindenáron meg akarjuk örökíteni a pillanatot, nem éppen magunkat fosztjuk-e meg attól, hogy igazán átéljük.