A zenekart Hargitai Veronika hívta életre „búcsú-projektként”, mielőtt külföldön folytatná zenei tanulmányait. A zenekar tagjai ebben a felállásban ugyan még nem játszottak együtt de közös bennük a (zenei) szabadságvágy és indulatosság/szenvedélyeség, ami segítségükre van abban, hogy a nagyrészt a 30-as évek dalaiból álló repertoárt sajátjukká bontsák, dekonstruálják, bizonyos értelemben célként tűzve ki a kortárs jazzre jellemző hűvösség felszámolását.
A zenekar többi tagja már most a hazai jazz-szcéna elitjéhez tartozik, főleg a szabadabb, improvizáció alapú vonalon mozognak; Cseke Dániel (szaxofon) jelenleg a Zeneakadémia Jazztanszakán folytatja tanulmányait, Pozsár Máté (zongora) a Bartók konzervatóriumban tanít jazzelméletet és zongorát, e mellett saját projekteken dolgozik, Richter Ambrus(dob) pedig az Etüd konzervatórium elvégzése után, 2018-ban elnyerte az „Év fiatal jazzenésze” díjat.
Szólj hozzá!