Stuck Mojo

A Stuck Mojo sztori kezdete még a 80-as évek végére nyúlik vissza,amikor egy igazi metal fanatikus gitáros,Rich Ward összeállt Dwayne Fowler-rel(aki a basszusgitárt kezelte) és Brent Payne dobossal.Sokáig sikertelenül próbáltak énekest találni különös,funkkal és dzsesszel kevert rockzenéjükhöz.Egy napon végül rájuk mosolygott a szerencse:Rich akkori munkahelyén(egy pizzériában)megismerkedett Bonz-zal,egy színesbőrű rapperrel,aki igazi multikulturális fazon:Japánban született,de ír felmenőkkel is rendelkezik.Bonz-t lehívták egy próbára és annyira jól sikerült a meghallgatás,hogy maradásra bírták.Ezzel ki is alakult saját stílusuk,amelyben összeházasították a durva metalt és a hiphopot.Első demójuk 1990-ben rögzült,ám '93-ig semmi eredményt nem értek el;hasztalan próbáltak kiadót keresni és önerőből koncertezgettek kis lyukakban Amerika-szerte.Aztán egy apró kiadó,a Pavement szerződést ajánlott nekik,mire a társulat nagy lelkesen stúdióba vonult,hogy felvegye bemutatkozó nagylemezét.Ám nem sokáig örülhettek:kiderült,hogy mégsem kerül a kiadó részéről aláírásra a szerződés,így Ward-ék teljes bizonytalanságban fejezték be az album munkálatait.
Szerncséjükre azonban megtalálta őket a Century Media kiadó és '95-ben végre a boltok polcaira kerülhetett a "Snappin' Necks" címet viselő debütalbum.A lemezt sikeres turnék követték,előbb a Machine Head,majd a Mucky Pup társaságában.A Mojo a '95-ös esztendőt közel 300 fellépéssel zárta,ami nem rossz teljesítmény,sőt!

'96-ban újra magukra zárták a stúdió ajtaját,hogy felvegyenek egy hatszámos EP-t.Ez volt a "Violated",amelyen két vadiúj szám mellett helyett kapott a Black Sabbath "Sweet Leaf"-jének Mojo-sított feldolgozása,valamint két Snappin' Necks albumos nóta koncertváltozata.
A Mojo házatáján újabb problémák jelentkeztek,ami miatt végül meg kellett válniuk Brent Payne-től és Dwayne Fowler-től.Brent vétkeinek listája igen hosszú volt,de Ward-ék azt se nézték jó szemmel,hogy a srác turnézás során lefeküdt minden csajjal,aki az útjába került.Dwayne kirúgását pedig zenei nézeteltérésekkel indokolták:állítólag a reggae,ska és oi zenék irányába akarta elvinni a bandát.Helyüket azonnali hatállyal Bud Fontsere dobos és Corey Lowery basszeros foglalta el.A '96-os Dynamo fesztiválon már az új felállásban lépett fel a Stuck Mojo.Azonkívül az év új számok írásával telt,valamint felkérést kaptak,hogy egy Judas Priest tribute albumra készítsenek feldolgozást.(naná,hogy belementek!).Ward-ék a "Bloodstone"-t értelmezték újjá,ám az album kiadója mégis kiszórta a Mojo-féle verziót a válogatás során azzal az indokkal,hogy a rapesített változat nem illett a true metalos feldolgozások közé.Emiatt Bonz-ék felborzolt idegállapotban láttak neki második albumuk felvételeinek,amelyhez Devin Townsend-et és Daniel Bergstrand-et(aki pl. a Meshuggah-val és Strapping Young Lad-del is melózott)sikerült megnyerni producernek.Az album "Pigwalk" címmel látott napvilágot és talán legagresszívebb lemezük lett.Sikeres turnék következtek,pl. a Life Of Agony társaságában.
'97 végéig nemigen lehetett felőlük hallani,akkoriban kezdték felvenni harmadik "Rising" című albumukat.A produceri munkálatokat ezúttal is egy neves szakemberre,Andy Sneap-re bízták.A korong addigi legérettebb lemezük lett,tele ütősebbnél ütősebb nótákkal.A megjelenés után megint turnéztak orrvérzésig,többek közt a Skinlab-bel,a Sevendust-tal,(Hed)Pe-vel.A "Rising" sikerének hatására a Mojo kezdte kinőni az előzenekari státuszt,már önállóan is meg tudtak tölteni klubokat,csarnokokat.Corey Lowery-val sem bizonyult azonban tartósnak az együttműködés,így a banda kénytelen volt új bőgőst keresni.És találtak is hamar,Dan Dryden személyében,aki nemcsak basszusozni tudott jól,hanem énekelni is;ezzel a Stuck Mojo előtt újabb dimenziókat nyitott meg.

A '99-es esztendőben egy koncertalbummal jelentkeztek "HVY 1" címmel,amely tökéletes esszenciája élő teljesítményüknek(persze az igazi az,ha élőben látod/hallod őket!),mindamellett felkerült rá két vadiúj nóta ráadásnak("My Will","Reborn").Ezután nekiláttak negyedik stúdióalbumuk felvételeinek.

2000-ben meg is érkezett a "Declaration Of A Headhunter" címre keresztelt korong.Az album újabb mestermű,újabb mérföldkő a csapat életében.Dan Dryden fogós énekdallamai kiemelt hangsúlyt kaptak,emellett samplereket is bevontak a hangzás színesítése céljából.

Hamarosan újabb gondok törtek felszínre,ezúttal Rich Ward és Bonz között,ami végül csendes feloszláshoz vezetett.Amolyan posztumusz albumként egy érdekes válogatás látott napvilágot 2001-ben "Violate This" címmel,amely kiadatlan felvételeket,feldolgozásokat tartalmazott.A tagok ezidőtájt különféle projectekben vezették le kreatív energiáikat.A legaktívabb kétségtelenül Mr. Ward volt,aki a Fozzy,a The Duke és Sick Speed nevezetű formációival igyekezett reflektorfényben maradni.

2005-ben viszont nagy meglepetésre Rich Ward összerántotta újra a Stuck Mojo-t,igaz egy teljesen kicserélődött tagsággal.Az új bőgős Sean Delson lett,a dobok mögött pedig Steve Underwood foglalt helyet.Emellett egy ritmusgitárossal is gazdagodtak Mike Martin személyében.Ebben a felállásban indultak turnéra,de Bonz időközben távozott a bandából.Az új frontember egy Lord Nelson nevű fazon lett,aki elődjéhez hasonlóan néger.A 2006-ban megjelent újabb sorlemezt,a "Southern Born Killers"-t már az új line-up rögzítette.Nagyjából ott folytatja a brigád,ahol a "Declaration..." albumon abbahagyták.Külön érdekesség,hogy a lemezt ingyen és bérmentve letölthetővé tették a Stuck Mojo honlapján,sőt egy ideig csak digitális formában,illetve rendelés útján lehetett beszerezni.Később a Napalm Records kiadó kézzelfogható formátumban megjelentette a "Southern..." albumot,így már az is hozzájuthat,aki nem tudta letölteni vagy megrendelni.