Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke a díjátadón elmondta, hogy ifjabb Sánta Ferenc a cigányság és a magyarság egyesítése érdekében tett erőfeszítéseiért, valamint Magyarország világban való megismertetéséért érdemelte ki az elismerést.
Emlékeztetett arra, hogy Sánta Ferenc művészetét világszerte, Európában, az Egyesült Államokban, Japánban és Ausztráliában is elismerik. A cigányzene és a magyar nóta mellett Brahms-, Liszt- és Bartók-műveket is játszik, azok sorába tartozik, akik tevékenységükkel hozzájárultak az ország hírnevének megteremetéséhez.
A művész alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Sánta Ferenc életműve azt igazolja, hogy a cigányzene a magyar kultúra része - mutatott rá az elnök, hozzáfűzve: Sánta Ferenc 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult, valamint Kovács Apollóniát kísérte fellépésein. Hegedűművészi és tanári diplomáját 1969-ben szerezte meg. Művészetét Liszt Ferenc-, Kossuth- és Prima Primissima díjjal is elismerték, a nemzet művésze 2014-ben lett.
Az Emberi Méltóságért kitüntetést olyan személyek kapják, akik életművükkel hozzájárulnak a társadalmi békéhez és az emberi kapcsolatok erősítéséhez. A díjat eddig mások mellett Törőcsik Mari színművész, Kányádi Sándor költő, Jókai Anna író, Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja és Böjte Csaba Ferences-rendi szerzetes vehette át.
Szólj hozzá!