Nemcsak egy műfajra, hanem egy teljes zenei korszakra hatással voltak: Cabaret Voltaire a Dürerben

2026/03/13  ·   Ajánló   ·  koncert.hu

Kevés zenekar mondhatja el magáról, hogy nem egyszerűen dalokat írt, hanem új zenei nyelvet talált ki. A brit Cabaret Voltaire ilyen formáció: az elektronikus kísérleti zene egyik legfontosabb úttörője, amelynek hatása a mai techno- és elektronikus szcénában is visszhangzik. Az együttes idén az első koncertje 50. évfordulóját ünnepli, a jubileumi koncertsorozat egyik állomása pedig Budapest lesz: június 3-án a Dürer Kertben lépnek fel.

Fotó: Leon Chew

A Cabaret Voltaire története 1975. május 13-án kezdődött, amikor a zenekar először lépett fel a sheffieldi diákegyesület refektóriumában. Az akkor még alig ismert trió – Richard H. Kirk, Stephen Mallinder és Chris Watson – egy olyan zenei világot kezdett építeni, amely radikálisan különbözött mindattól, ami a korszak brit klubjaiban szólt.

A hetvenes évek közepének Nagy-Britanniája zenei forradalmak időszaka volt: Londonban a punk, Manchesterben a posztpunk, Sheffieldben pedig egy különös, gépekből és zajokból építkező elektronikus underground kezdett formálódni. A Cabaret Voltaire ebben a közegben vált meghatározó szereplővé. A szalagmanipulációk, korai szintetizátorok, ritmusgépek és talált hangok használata olyan hangzásvilágot teremtett, amely később az industrial, az EBM, a techno és az elektronikus tánczene számos ágára is hatással volt.

A zenekar neve sem véletlen: a Cabaret Voltaire elnevezést a zürichi Cabaret Voltaire művészeti klubból vették, amely 1916-ban a dadaizmus szülőhelye volt. Az első világháború idején itt léptek fel olyan avantgárd művészek, mint Hugo Ball vagy Tristan Tzara, akik abszurd performanszokkal, hangköltészettel és kollázsszerű művekkel reagáltak a kor politikai és társadalmi káoszára. A dadaizmus lényege a provokáció, a véletlen, a fragmentumokból építkező művészet és a fennálló kulturális rend megkérdőjelezése volt. Richard H. Kirk, Stephen Mallinder és Chris Watson tudatosan kapcsolódott ehhez a hagyományhoz, amikor a hetvenes évek közepén Sheffield ipari környezetében kísérletezni kezdtek szalagmanipulációval, talált hangokkal, zajokkal és korai elektronikus eszközökkel.

Korai koncertjeik sokszor inkább performanszok voltak, mint hagyományos rockfellépések, a zenéjük pedig hangkollázsokból, improvizációból és kísérleti struktúrákból épült fel. A Cabaret Voltaire név így nemcsak egy avantgárd művészeti utalás, hanem program is volt: annak jelzése, hogy a zenekar a popzene keretein túl, a dadaista szellemiséghez hasonlóan kívánja megkérdőjelezni a megszokott zenei formákat és a kor kulturális reflexeit. A csoport későbbi munkáiban – a médiamanipuláció, a propaganda és a technológia hatásának vizsgálatában – ez a kritikus, kollázsszerű gondolkodásmód végig jelen maradt.

Chris Watson 1981-ben kiszállt a Cabaret Voltaire-ből, ezt követően a zenekar Richard H. Kirk és Stephen Mallinder duójaként folytatta a működését. A két zenész a nyolcvanas években fokozatosan elmozdította a hangzást a korai, zajkollázsokra és szalagmanipulációkra épülő kísérleti industrial irányból a ritmikusabb, elektronikus tánczenei struktúrák felé. Ebben az időszakban jelentek meg olyan meghatározó albumaik, mint a The Crackdown (1983) vagy a Micro-Phonies (1984), amelyek már a funk, a dub és a korai elektronikus klubzene hatásait is magukba olvasztották. 

Stephen Mallinder 1994-ig volt tagja a formációnak, amely ebben az évben aztán megszűnt.

Az ezt követő időszakban a név időről időre Richard H. Kirk szólóprojektjeként éledt újjá, egészen 2021-ben bekövetkezett haláláig. Az utolsó nagyjából tizenegy évében Richard H. Kirk gyakorlatilag egyszemélyes intézményként dolgozott tovább: producerként, stúdiókísérletezőként és a Cabaret Voltaire név egyedüli hordozójaként. Bár a klasszikus zenekari formáció már régen megszűnt, Kirk a projektet szólóplatformként vitte tovább, és ebben az időszakban kifejezetten termékeny volt. A korszak csúcspontja 2020-ban jött el, amikor a Cabaret Voltaire név alatt – több mint húsz év után – új stúdióalbumot adott ki. A Shadow of Fear a Mute Records gondozásában jelent meg, és sötét, pulzáló elektronikájával sok kritikus szerint méltó folytatása lett a zenekar klasszikus industrial-elektronikus hangzásának. A lemezt még ugyanabban az évben követte az BN9Drone című, erősen ambient és kísérleti hangvételű anyag.

Richard H. Kirk 2021. szeptember 21-én hunyt el Sheffieldben, 65 éves korában. Halála után sokan úgy vélték, ezzel végleg lezárult a Cabaret Voltaire története – ezért is számít különleges fejleménynek, hogy most a két másik alapító, Chris Watson (72) és Stephen Mallinder (70) most ismét közösen viszi színpadra a zenekar örökségét: tavaly visszatértek a zenekar első fellépésének helyszínére Sheffieldben, és újra megszólaltatták a Cabaret Voltaire zenéjét, idén pedig több koncerttel ünneplik az ötvenedik évfordulót.

Ahogy fogalmaznak: a Cabaret Voltaire hangjai, szavai és képi világa ma is erőteljesen visszhangzik – és továbbra is kihívást jelent a fennálló renddel szemben egy olyan korszakban, amelyet társadalmi felfordulás és politikai manipuláció jellemez. Az évfordulós koncertek célja, hogy áttekintést adjanak a zenekar alapvető jelentőségű életművéről. 

A zenekar feloszlása után Watson a hangművészet felé fordult, és a világ egyik legismertebb természetihang-felvétel-készítője lett: a BBC természetfilmjein dolgozott hangmérnökként, miközben saját, a természet hangjaiból építkező albumokat is készített. Mallinder az elektronikus zenei szcénában maradt aktív zenészként, producerként és DJ-ként; később zenei produkciót is tanított, a 2010-es években pedig a Wrangler nevű elektronikus formációval és szólólemezekkel jelentkezett.

Stephen Mallinder a jubileumi koncertekről azt mondta, hogy a műsort teljesen az alapoktól építették újra, ugyanakkor hűek maradtak az eredeti számokhoz. Mint fogalmazott, mindent aprólékosan rekonstruáltak azokkal a technológiákkal és módszerekkel, amelyekkel a dalok annak idején készültek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Cabaret Voltaire fellépésein mindig jelen van a kiszámíthatatlanság és az újdonság eleme is – vagyis a véletlen és az ok-okozati folyamatok találkozása.

Chris Watson pedig arról beszélt, hogy számára személyesen is különleges jelentőségű a visszatérés. Elmondása szerint örömmel és nagy lelkesedéssel vesz részt a zenekar 50. évfordulójának megünneplésében, és nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy ismét egy színpadon állhat Mallinderrel, miközben tisztelegnek a Cabaret Voltaire öröksége előtt. Szerinte ugyanakkor fontos emlékezni arra is, hogy a mai időkben – akárcsak a kezdetekkor – a zenekar dadaista szemlélete és megnyilvánulásai továbbra is nélkülözhetetlenek.

 

A zenekar hatása messze túlmutatott a saját korszakán: a posztpunkból kinövő industrial, techno és elektronikus tánczenei irányzatok több meghatározó alakja is a Cabaret Voltaire korai munkáit tekinti kiindulópontnak. Ez az oka annak is, hogy a zenekart ma gyakran az elektronikus zene egyik rejtett, de kulcsfontosságú úttörőjeként emlegetik. A kilencvenes évek elektronikus és alternatív szcénájában is sokan hivatkoztak rájuk: például Trent Reznor az industrial zene korai inspirációi között említette őket, míg Richard D. James generációja számára a Cabaret Voltaire már a kísérleti elektronika egyik alapreferenciája volt.

A koncertre a jegyek március 16-án, 10 órától lesznek kaphatók a livenation.hu és a funcode.hu oldalakon.

Cabaret Voltaire, Dürer kert

 

 

Szólj hozzá!


Akinek a búcsúturnéjáról pletykálnak, sokáig zenél

Akinek a búcsúturnéjáról pletykálnak, sokáig zenél

Miközben a közösségi médiában egyre többen osztják a Måneskin állítólagos búcsúturnéjáról szóló bejegyzéseket elsőre mi is bedőltünk...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

25 év kihagyás után tér vissza Budapestre a Manowar

Több mint két évtized után ismét Budapesten lép fel a heavy metal egyik legismertebb zenekara. A Manowar 2027. január 23-án a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet, ahol teljes egészében eljátssza a Fighting The World albumot, emellett természetesen a legnagyobb klasszikusok sem maradnak ki a programból.

Több mint 160 millió letöltésnál jár a Save Tonight – most élőben hallhatjuk Budapesten

A sláger mögött megszámlálhatatlan rádiós lejátszás és generációkon átívelő ismertség áll. És persze egy előadó, a svéd Eagle-Eye Cherry, aki november 23-án az Akvárium Klubban ad koncertet, ahol a világsláger mellett pályafutásának legfontosabb dalai is felcsendülnek.

Legjobb a nyár! Ötödször cuccolunk le Szerbiába, a Malomfesztiválra

A Malomfesztivált 2015 óta rendezik meg a szerb-magyar határtól egy ugrásra található Orom községben, mindig augusztus elején. A 2026-os, tizenkettedik kiadás augusztus 6-8. között zajlik majd – azt előző évekhez képest némi változtatással, de mi ugyanazzal a lelkesedéssel készülünk.

A Sziget újra összehozza a generációkat

A Sziget idén a Nulladik Napon a nosztalgiára épít: augusztus 10-én olyan előadók térnek vissza a fesztiválra, mint a Faithless, a Morcheeba, Goran Bregović – no meg Korda György és Balázs Klári. A szervezők célja, hogy azok is visszataláljanak a Hajógyári-szigetre, akik egykor itt nőttek fel fesztiválozóként – ezúttal akár...
Új koncertek