A zenekar tagjai:
Német „Zotya” Zoltán – bőgő, vokál
Szili Balázs – gitár, ének
Simon András - dob
Biztos sokszor felmerül a kérdés…Miért pont a rockabilly?
Zotya: Van, akinél már kisgyerek korban felütötte a fejét ez a stílus, vagy például Balázs akkor ismerkedett meg vele, amikor 2008-ban megalapítottuk a zenekart. 2013 júniusában történt egy tagcsere, és akkor csatlakozott hozzánk jelenlegi dobosunk, Simon András. Ő még soha nem játszott rockabillyt, viszont eszméletlen módon megfelelt annak a garage rockabilly íznek, amit Balázs és én évek óta játszunk, formálunk és előadunk. A többiek nevében is mondhatom szerintem, hogy azért szeretjük ezt játszani és azért ez az életünk, mert mindegy, mikor vagy hol hallod meg, belekúszik a füledbe, mindig fúr magának egy kis helyet az ember agyában és érzékszerveibe. Van egy romantikája, van egy jó adag vadság benne – és árad belőle a szabadság. Ezek nekünk mind sokat jelentenek, és mivel kicsit manapság kezdenek megfakulni, kisebb küldetésnek érezzük, hogy a zakatolós zenénkkel újra érvényt tudjunk ezeknek a dolgoknak szerezni, valamint, hogy minél több emberhez eljuthasson, amit ez a stílus képvisel.
Andris, milyen volt elsőre dobosként belevágni ebbe a zenébe?
Andris: Amikor megkerestek ezzel a dologgal, nagy érdeklődéssel viseltettem iránta, és vártam, hogy kipróbáljuk egy „első próbával”, mégis milyen rezgés van köztünk zeneileg és személyesen is. Úgy tudnám megfogalmazni a legegyszerűbben: működött, ahogy kell… De mint minden dolog az életben, nem volt egyszerű egyben vigyázni arra is, hogy hitelesség ne vesszen el. Annak ellenére, hogy nem egy szolid irányzatról van szó, ki kellett tapasztalni, hogy lehet nem kell szétcsapni, mint ahogy egy punkban szét lehet. Úgy is meg lehet fogalmazni, hogy finoman gyilkol.
Ki írja a dalokat és szövegeket?
Balázs: Én írom a szövegeket, és a dalok nagy részét is én találom ki, de mire egy dal elkészül, sok minden belekerül, amit kollektívan hegesztünk össze. Vannak a zenekarnak hülye haverjai, akik sokat hozzá tudnak tenni a dalszövegekhez. A rockabilly előnyeihez sorolható az is, hogy összeállhat random felböffenésből is egy-egy sor, amihez nagyban hozzásegített az eddigiekben Laca haverunk, de ha a hétköznapokban van egy spontán történés, akkor az is. Van egy komolyabb alkotói rész is, ami arra van kitalálva, hogy egy dalszövegből dalszöveg legyen, ne pedig összevisszaság.
Vannak példaképeitek ebből a zenei vonalból, és csak ilyen zenét hallgattok?
Balázs: Vannak stíluson belül is, és vannak mások is, akik nagy hatással voltak ránk. Akiket most hirtelen meg tudnék említeni: az 50-es évekből Buddy Holly, Carl Perkins, Johnny Cash,Chuck Berry. Vagy Sex Pistols, Rolling Stones,Iggy Pop, Living End Stray Cats. Legfőképp rockabillyt hallgatunk, de más zenéket is pl, rockot, punkot, néha egy kis hard core is becsúszik, ha pipák vagyunk a világra.
Zotya: Pontosan, kifSlipknot, a Hatebreed, a Nekromantix, és a magyar előadók közül is van pár kedvenc: a Junkies, a Supernem, vagy Ganxta Zolee és Kartell.ejezett kedvencem a
Merre szoktatok koncertezni?
Zotya: Magyarország több nagy és kis városában is megfordultunk már. 2009-ben, még a zenekar első évében játszottunk Budapesten a Trafik Klubban, és ez volt a fordulpont. Ezután jártunk Szombathelyen, Szegeden, Békéscsabán, Sopronban, Veszprémben, Győrben, Dunaújvárosban a DUDIK Fesztiválon és Székesfehérváron.
2011-ben meghívást kaptunk az abban az évben Szolnokon megrendezésre kerülő EFOTT fesztiválra, ahol elnyertük az Év Hallgatói Zenekara címet, mely által nyertünk egy teljes albumfelvételt. Még az év őszén fel is vettük az első nagy lemezünket WILD WILD WILD címmel.
Ezt követően volt szerencsénk játszani a BME Egyetemi Napokon, a LEN Napokon, a Budavári Sörfesztiválon és a Harley Davidson Fesztiválon, Alsóörsön, majd a Pannónia Fesztiválon – és a sort még folytathatnám…Külföldön Svájcban, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában
A napokban ért véget az Alvin és a Mókusok vendégeként szervezett turnénk, ahol rengeteg tapasztalatot szereztünk, és Alvinék is elláttak hasznos tanácsokkal, dicsérő szavakkal, amit külön köszönünk nekik! Nagyon jó volt velük fellépni, és biztosan állíthatjuk, hogy fogunk még egy színpadon állni velük!
A fesztiválokat és a szabadtéri vagy a klub koncerteket szeretitek jobban?
Balázs: Mindenhol szeretünk koncertezni, mert minden bulink más és más. Imádjuk nézni, ahogy az első számtól az utolsóig bekattanak a fiúk-lányok, és kezdetét veszi valami ordenáré, és valami varázslatos energia szabadul fel a zenekar és a közönség között.
Van valami izgalmas koncertsztoritok?
Zotya: Mi Pápa városából származunk a Bazsival, és volt ott egy krimó (Teddy Bear Cafe), ahol koncerteztünk, és valami elpattant fejben, ahogy szokás mondani…Ledobtuk a láncot, lerugdostuk azt asztalokról a dolgokat, poharakat többek között, felálltunk rá, és egy dalt úgy elnyomtunk – az jó flash volt, mesélték…
Vagy amikor Ausztriában elvesztettük a Balázst koncert után. Az út egyik oldalán a Duna, a másik oldalán a központ, ahol játszottunk, és reggel sétál felénk szétborzolt burával, kipihenten…
Reméljük hogy még nagyon sok rázós és húzós koncertet tudunk eltölteni a kedves közönségükkel, mert nélkülük ez nem jött volna létre.
A következő koncertünk Budapesten a Dürer Kertben lesz április 4-én, a Killing-Billy Fesztiválon, ahol rajtunk kívül még fellép a Gorilla, a Nyughatatlan és a Mad Circus! Szeretettel várunk mindenkit a koncertjeinkre!
FOOLS NO RULES!
Szólj hozzá!