Bizony, ki hinné, de Leskovics Gábor, mindenki (de legfőképp Potondi Anikó) Lecsója e hónapban tölti az 50-et. Ám ha belevesszük azt is, hogy már 33 éve, 1983 óta létezik a PUF, akkor ez már nem is tűnik olyan soknak. Közben persze voltak hosszabb rövidebb szünetek, leállások, a 80-as évek közepén pl. az akkor még kötelező katonaság miatt állt közel 2 évet a zenekar, mert nem minden fiút egyszerre hívtak be a Pál utcából, de valamikor 1988 elejétől (én akkor láttam először őket a Ráday klubban) a rendszeres koncertezésnek, valamint a Budapesten akkoriban gombamód (na jó, a Kazinczy utca környéki romkocsmák utóbbi 2 évben tapasztalt tempójához képest csigalassúsággal) szaporodó alterkluboknak, köztük is leginkább az 1988 februárjában nyílt Fekete Lyuknak köszönhetően rakétasebességgel jutottak a népszerűség csúcsára, ahol aztán 1995 táján valamiért megtorpantak, és bár néhány hullámvölgy és hullámhegy következett, szerencsére az utóbbi lassan már 10 évben újra visszatértek, és tartják is magukat az új, kissé talán alacsonyabb csúcs, de hosszát tekintve már-már fennsík közelében, és a zenében is leírt hullámvölgy után ismét a csúcson, e tekintetben talán ma már kissé magasabban is, mint a ’80-as – ’90-es években.
Pénteken pedig jubileumi születésnapi koncertet adnak a Budapest Parkban – remélhetőleg sikerül felülmúlni még a fantasztikus 30 éves zenekar-jubileumi koncertet is, amelyre szintén a Parkban került sor 3 éve. A közönség nyilván most is számíthat valami meglepetésre az együttes részéről (én sem tudom, mire, nekem is meglepetés lesz, de nem esne le az állam, ha a PUF melletti egyéb zenekarai és esetleg a PUF régi tagjai is színpadra kerülnének, végül is ez most Lecsó születésnapi koncertje, ennyi meg minimum jár az ünnepeltnek), de igazából az lenne a meglepő, ha nem ez lenne, Lecsóék ugyanis sosem játsszák kétszer ugyanazt a műsort, nagyon lelkiismeretesen próbálnak mindig valami újat nyújtani koncertjeik látogatóinak, ötletekben pedig sosincs hiány. Hogy ebben mennyi munka van, azt csak az tudja, aki maga is zenél vagy zenélt.
Előzenekarként pedig az Üllői Úti Fuck lép fel, amely lassan szintén a 30. születésnapját ünnepli, míg vezetője, Szántó „Faszi” Gábor szintén rohamtempóban közelíti az 50-et (a 40 éves születésnapi koncertjének jelentős része megtekinthető a YouTube-on – ugyebár ő is megfordult jó pár együttesben a saját zenekara mellett).
Ráadásul ami összeköti a két zenekart, az az, hogy Lecsó pár évig zenélt is a Fuckban.
Akit csak a foci Eb tartana otthon, annak sem kell lemondania semmiről, a Parkban kivetítőkön biztosan menni fognak a meccsek, legfeljebb kedvenc sportriportereik hangját kell nélkülözniük. Viszont cserébe hideg és közel van a sör, és tutira nem fogy el.
És most mindenki imádkozzon, hogy ne essen az eső! Az ateisták is!
A jeles alkalomból természetesen vendégelőadók is lesznek, akik közös zenéléssel köszöntik a születésnapost: fellép Kardos-Horváth János, Bérczesi Robi, Frenk, Szántó Faszi, Németh Juci és Lecsó zenésztársa, Lovasi András is.
„Újra vár a balatoni nyár" – ezúttal a Budapest Parkban. A KFT együttes július elsejei koncertje triplán ajánlott, hiszen ez lesz a zenekar egyetlen nagy nyári koncertje Budapesten, megünneplik 35. születésnapjukat, sőt, újrabemutatják a 30 éve megjelent Siker, pénz, nők, csillogás című albumukat is. Az iróniában verhetetlen csapat dalszövegei ma már szinte közkincsként élnek tovább, újrabemutató koncertsorozatukkal pedig ismét élvezhetjük élőben is a legismertebb KFT slágereket – ezúttal például a Balatoni nyarat. Előttük a színházi gyökerekre építő, Ed Is On melegít könnyed, fülbemászó dallamaival. 
Szólj hozzá!