Bevallom az őszintét, én ezidáig nem értettem ezt az egészet. Mármint minek külön nap a dalnak, ha magyar - aki akarja, meghallgatja őket úgy is. Meg még a Szigetre is... Ki fog oda kimenni csak ezért? De aztán gyanús volt, hogy a szigeti hajójárat megállójában egyre több „off-szigetes" toporog a Jászain, és még az sem tántorítja el őket, hogy a hajójegy 900 HUF. Megjegyzem, a tavalyi Sziget óta beindult a menetrend szerinti hajójárat, ami már elvinne egy db BKV-jegyért is, de az ilyenkor valamilyen különös elgondolásból nem áll meg a Szigeten. Szóval állunk/ülünk a rakpart lépcsőjén, dinnyehéj sehol, viszont a hátunk mögött Bruce stábja forgat, s mivel mindannyian éppen lekéstük a járatot, van fél óránk bámulni, hogy farol ki egymás után húszszor az ukrán merci, benne egy kopasz ukrán gazemberrel, akit egy szőke nő kintről pisztollyal fenyeget, miután kilyuggatta a merdzsó kerekeit. Aztán a hajó jön, s mire beszállunk, feketedik az ég alja, baljós morgások törnek elő az elkomoruló felhőkből, és ahogy elhagyjuk a Margit-hidat, elkezdenek a villámok is csapkodni. Nem szerepel a bakancslistámon viharba kerülni egy lélekvesztőn a Duna közepén, úgyhogy már kiegyeznék egy kiadós zuhéban is - esőkabát nélkül -, csak érjünk mielőbb partot.
A továbbiakban az égiek megkegyelmeznek a Szigetnek, és villámostul-dörgésestül elkanyarodnak a 2-es úton észak felé. A koncerteken általában az van, hogy az első 3 szám alatt lehet fotózni, a maradék időben vagy a küzdőtéren csápol az ember, vagy valahol fröccsöt iszik és barátkozik. Ez a magyardalon egyszerűen kivitelezhetetlen, mert van olyan fellépő, aki csak egy számot játszik, de akadnak olyanok is, akik mindjárt négyet, és sosem lehet előre tudni, éppen melyik variáns jön. Ebből következően a fesztblogos kollégával megosztott aranyérmet nyerünk a fotósolimpián sprint számban, pályanehezítéssel (műanyagpohár a kézben).
De akkor végre megértem. Hiszen nem ácsorognának ezek az emberek órákon át, ha nem szeretnék ezt a magyar izét. És nem csak ácsorognak, hanem torkuk szakadtából énekelik végig az egész repertoárt, és ahogy egymás után feltünedeznek a nagy öregek, úgy lesz egyre emelkedettebb hangulat, bár ebben van némi része a melegben elfogyasztott söröknek is. Idős pár áll mellettem, Fenyő megtáncoltatja őket. Egyébként kalapemelés a rock'n roll hazai királyának, mert ugyan csak háromszámos volt, de azt táncosokkal, koreográfiával, szívvel-lélekkel odatette. Respect. Azt nem értettem, hogy Charlie miért lépett fel kétszer is, de biztos megvan rá a magyarázat. Először azt hittem, megártott a loholás, de megnyugtattak, hogy nem képzelődöm, tényleg volt már egyszer. Szóval, a buli a kétharmadától átalakul kórustalálkozóvá, amin könnyített a karaoké-kivetítés is, de tuti, hogy a zöme fejből hozta a verzét. A boldogsággal meg vigyázni kell, mert ragadós, és az ember egyszer csak azt veszi észre, hogy üvölti a szöveget, és rendre összemosolyog a körülötte állókkal, akiktől ugyan elválasztja egy (kettő) rács, de a lufit simán át lehet ütni rajta. Ebből is látszik, hogy nem komoly fotós, mert a komoly fotósok komoly tekintettel és még komolyabb objektívekkel várnak a megfelelően komoly pillanatra. Míg az amatőr énekel, táncol és szórja a konfettit, amit sűrű felhőben lőttek rá a népre a boldogszülinapot alatt. Szerencséjükre, mert a Sziget köszöntése és a kezdő taktusok után összenéztünk a fesztblogos kollégával, hogy „ugye, nem... „De. Mindegy, ha már ott vagyunk, óbégatunk, hogy legyen még sok ilyen szép napunk, és mint a gyerekek hadonászunk a konfettifellegben. És bár nem is gondoltam volna, hogy elragadnak az efféle érzelmek, nagyon örülök Szörényi Leventének, Koncz Zsuzsának, a Bródynak többször is, habnak meg ott az LGT. Azért tudhatnak valamit, ami miatt kijár ez a nap a magyar dalnak, és noha a fiatalabb utánuk jövő zenészek is bezsebelhetnek efféle sikert egy-egy pörgősebb koncert alkalmával, azért legyünk tisztában azzal, hogy mindehhez ezek a nagy öregek taposták ki az utat.
Hogy már teljesen elviselhetetlen legyen az öröm, nyerünk közben két aranyat a rendes olimpián, s az eufóriától csak az ment meg, hogy szörnyű hangos és tényleg szörnyű is a zene a vipben, ráadásul a szódásboros éjfélkor lehúzza a rolót.
mmi
Szólj hozzá!