A lányok legálisan érkeztek Európába és a vízumuk továbbra is érvényes. A rendőrség szóvivője elmondta, két kiskorú és két felnőtt hölgyet keresnek, akik valószínűleg egyszerűen elhagyták a trencsénteplici szállásukat. A lányok a fellépésüket követően a hotelbe érkeztek, és azt már az együttes többi tagja jelezte másnap reggel, hogy eltűntek.

Eddig a szűkszavú hír.

A történet azonban ennél sokkal bonyolultabb lett, amikor utánanéztünk a formációnak.

Ne úgy tessenek elképzelni, hogy a gitáros meg a dobos fogta magát, és lelépett... Egy 30 tagú formációról van szó, akiknek még a puszta létezésük is tele van kihívásokkal. Az a tény, hogy afgán nők, már komoly korlátokat szab az életüknek. Az meg, hogy tanulnak, mi több: zenét mernek tanulni, még az egyes tagok családjában is komoly konfliktusokat szül. Az UNICEF statisztikái szerint a tálibok már 2017-ben is 68 alkalommal támadtak oktatási intézményeket, de 2018-ban ehhez képest is megháromszorozódott a támadások száma, tavaly már 192 támadást hajtottak végre iskolák ellen. Az elhúzódó konfliktus és a folyamatosan romló biztonsági helyzet miatt az ázsiai országban több mint 1000 iskolát kellett bezárni tavaly év végéig.

A zenészek mindannyian a kabuli székhelyű Afgán Nemzeti Zeneművészeti Intézet (ANIM) hallgatói. Az intézet hallgatóinak felét alkotják lányok, köztük nehézsorsú árvák és egykori utcagyerekek. Társadalmi "elfogadásukat" az a tragikus eset is jellemzi, hogy 2014-ben az ANIM hallgatóinak koncertjén öngyilkos merénylő robbantott. Az alapító, Dr. Ahmad Sarmas az egyik fülét vesztette el a támadásban. Volt olyan koncertjük, amelyen a 700 fős hallgatóságnak 10 ellenőrzési ponton kellett áthaladia – kutyák és fegyveres biztonságiak között.

A Zohra Afganisztán kevésbé ismert zenei örökségét viszi el a világ minden szegletébe, 2017-ben elnyerték a Freemuse Award-ot is. A díjat mindig olyan személy vagy szervezet kapja, amely figyelemre méltó módon küzd a zenei kifejezés szabadságáért. De például koncertet adtak Berlinben, egy hónappal a karácsonyi vásáron történt terrortámadás után – az estet az áldozatok emlékének szentelték.

„Összetörhetik a hangszereinket, betilthatják a zenét, de soha nem törlik ki a szívünkből."

Mi, akik szinte el sem tudjuk képzelni, hogy mekkora bátorságra van szükség a mindennapjaikhoz, persze drukkolunk nekik, hogy megtalálják a személyes szabadságukat, ugyanakkor nem tudunk nem gondolni arra, hogy ez milyen következményekkel járhat az együttes egészére nézve. Nem kell messzire mennünk a történelemben: amikor Barta Tamás, majd Laux József disszidált, tiltólistára került az LGT, Presser előadó-művészi engedélyét is bevonták, bizonytalan ideig koncertet sem adhattak. A rendszerváltásig például Romániából is "örökre" kitiltották őket.

Figyeljük a híreket, és megírjuk, ha történik valami.

Afgán varázslónők a színpadon