A párizsi székhelyű CISAC éves összegző dokumentuma mindig az előző évi adatokat tartalmazza, a most publikált előrejelzéseket a koronavírus-járvány hatásai miatt tették közzé – közölte a hazai jogkezelő, az Artisjus zeneipari szakmai blogján, a Dalszerzőn.
A jelentés előszavát Björn Ulvaeus CISAC májusban megválasztott új elnöke jegyzi. Mint kiemeli, az alkotók a válságban bebizonyították, hogy innovatív és rugalmas emberek, illetve az is kiderült, mekkora társadalmi igény van a munkájukra: a művészet segít a nehéz idők átvészelésében.
"A rugalmasság, a vállalkozókedv és a társadalmi szolidaritás nem elegendő. Ahhoz, hogy kilábaljunk a válságból, a kormányokhoz kell fordulnunk. Nemcsak a segélycsomagokról van szó, bár azok is nagyon fontosak voltak, hanem arról, hogy a jogalkotóknak meg kell oldaniuk azokat a strukturális problémákat, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák az alkotókat" – fogalmaz az ABBA egykori tagja.
A CISAC-elnök reményét fejezi ki, hogy
a koronavírus-járvány által okozott válság ráébreszti a politikusokat arra, hogy a kultúra milyen sérülékeny helyzetben van, és arra, hogy gyorsan kell cselekedniük.
Mint Björn Ulvaeus kiemeli, bár a digitális világban is az alkotók munkája áll a kreatív iparág középpontjában, mégis méltánytalan módon díjazzák őket.
"A járvány alatt a gigacégek részvényesei elképesztő profitot könyvelhettek el az alkotók által létrehozott tartalmak online felhasználásából".
Szerinte az Európai Unió szerzői jogi irányelve a legjelentősebb lépés abba az irányba, hogy elérjék az alkotók méltányos megbecsülését az online világban. Ezért is kiábrándítónak nevezi, hogy az irányelv esetleges felhígításával az nem lesz képes elérni eredeti célját.
***
A jelentés szerint 2019-ben a beszedett jogdíjak összege 7,8 százalékkal 10,1 milliárd euróra nőtt. A legtöbb jogdíj (a teljes bevétel 37,3 százaléka) továbbra is a televíziós és rádiós felhasználások után keletkezett. Az idei évre vonatkozó előrejelzések azonban azt mutatják, hogy a televíziós reklámbevételek 2020-ban az előző évihez képest 12 százalékkal esnek vissza, és ez a bevételekkel arányosan számított zenei jogdíjakra is hatni fog. A tévés iparágat különösen rosszul érintette a nagy sportesemények elmaradása, hiszen ezek szüneteiben magas díjakat tudnak kérni a hirdetésekért.
A második legnagyobb terület az élő és háttérzene, ami az összes beszedett jogdíj 27,7 százalékáért felel. Ez az a terület, ahol a legnagyobb, akár 80 százalékos visszaesésre lehet számítani.
Elmaradtak a koncertek, fesztiválok, és bezártak azok az éttermek, üzletek, ahol háttérzene szól. Sok szervező cég, bolt, étterem tönkre is mehet.
Tavaly a digitális bevételek nőttek leginkább, 27,5 százalékkal 2018-hoz képest, így ez a terület az összes jogdíj 20,5 százalékáért felelős. A digitális szolgáltatók a legkevésbé kitettek a járvány hatásának, egy előrejelzés szerint év végére 450 millió stream előfizetőre lehet számítani.
Ezen jogdíjak emelkedése azonban nem képes ellensúlyozni más források visszaesését, mert – ahogy a jelentés fogalmaz – az interneten "az alkotók munkáját még mindig nem becsülik meg eléggé".
A fő jogdíjforrások közül a CD- és videóeladások utáni jogdíjak a teljes összeg 6,4 százalékát teszik ki, és viszonylag stabil az értékük (1,1 százalékkal esett vissza egy év alatt); a magánmásolási díj úgy tette ki a globális jogdíjösszeg 3,7 százalékát, hogy csak 31 országban tudtak ilyen jogdíjat beszedni a jogkezelők.
Az alkotókat érintő károk enyhítésére sok helyen előrébb hozták bizonyos jogdíjak kifizetését, és különféle támogatásokat, segélyeket is nyújtottak a leginkább érintetteknek. A jogkezelők lobbiztak azért, hogy az egyes kormányok külön mentőcsomagot állítsanak össze a kreatív szektor számára. Több jogkezelő kidolgozta, miként tudja az élőben streamelt koncerteket jogosítani, ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy ezek az olykor nagy közönség ellenére az alkotók számára jellemzően kevés bevételt hoznak.
ABBA, Björn Ulvaeus, CISAC, koronavírus, szerzői jogdíjak, járvány, zeneipar
Szólj hozzá!