Óriási bejelentés volt két évvel ezelőtt, hogy 2024 júniusában egy koncert erejéig ismét színpadra áll a Hungária együttes. A Puskás Arénában tartott produkció egyrészt azért volt különleges, mert Fenyő Miklós, Szikora Róbert, Novai Gábor és Dolly legutóbb 1995-ben léptek fel a Népstadionban. Az akkori koncertet generációk emlegették, így hatalmas öröm volt, hogy egy hasonló koncerten mi is részt vehetünk, ismét hazánk legnagyobb arénájában, utoljára. Vagy mégsem?
Amikor bejelentették a Hungária MVM Dome-os koncertjeit, először azt gondoltuk, hogy marketingfogás, vagy talán egy újabb búcsúkoncert, amit meg szeretnének tartani. Azonban a Városligetben tartott közönségtalálkozó bebizonyította azt, hogy a Hungária körül valóban nem csitult az érdeklődés. Akkor az is kiderült, hogy az együttes új műsorral áll színpadra az MVM Dome-ban. Mit van mit tenni, elmentünk... Június 6-ára ülőjegyünk volt, ám nagyon hamar rájöttünk, hogy a koncert nem kibírható tánc nélkül, így 7-én a kiemelt álló szektorban ismételtük meg a Hungária utolsó koncertjét.
A színpad - hasonlóan a Puskás Aréna koncerthez - ezúttal is a Hotel Mentholt idézte, azonban eggyel kisebb verzióban, a zenekar pedig hőlégballonnal érkezett a színpadra, természetesen animálva (ettől értelmet nyert az is, hogy a tavaszi közönségtalálkozót miért éppen a városligeti hőlégballonnál tartották).
Ezúttal nem kaptak helyet a színpadon old timer autók és körhinták, ám ez semmit sem vont le a produkció értékéből, hiszen valójában nem a kiegészítők, hanem a zene tette azzá a Hungáriát, amit rengetegen megszerettünk.
Nem ismerünk más zenekart, akinek a koncertjén egymás után járhatnánk twistet, cha-cha-cha-t, mambót, boogie-woogie-t és limbót, sőt, olyat sem nagyon tudunk felsorolni, ahol egyszerre érezhetjük magunkat egy luxusszálló báltermében, karneválon, balatoni kempingben, Isztambulban vagy épp egy óriási házibuliban. A Hungária azonban minderre képes, nem is akármilyen színvonalon. Ha a lángoló limbó lécet és a karneváli táncosokat nem említjük, akkor is odafigyelt a zenekar olyan apró, mégis az élményhez jelentősen hozzájáruló részletekre, mint a mentol illatú füst és a Hotel Menthol formájú konfetti. Hát, ki más csinál ilyet?
Fenyő Miklós, Szikora Róbert, Dolly és Novai Gábor – ha eddig nem is (dehogynem!), most igazán kitettek magukért. Úgy vitték végig a több mint kétórás műsort közel nyolcvanhoz, ahogy mi húszévesen sem tudnánk. Ezt pedig a közönség is értékelte, úgy ünnepelték az együttest, ahogy Fenyő is szerette volna a koncert elején: mindenre emlékezve, mintha az elmúlt néhány évtizednyi szünetben semmi sem történt volna. Azt pedig igazán különleges élmény látni, hogy körülöttünk a 9 éves kislánytól a 87 éves idős hölgyig mindenki táncra perdül. Ez is bizonyítja, hogy nem csak Fenyő (és a többiek), hanem a Hungária dalai is örökzöldek.
Bár dalok tekintetében nem sok változás történt a műsorban, azt érdemes megemlíteni, hogy a tavaly csak felvételről elhangzott Hulla Hully Gully című dalt is eljátszotta a zenekar, és fináléként bekerült a műsorba a Csavard fel a szőnyeget is. Persze, tudjuk, hogy ez a dal még a korábbi Hungária-időkből való, mégis annyira ikonikussá vált, hogy nem érdemes kihagyni a műsorból.
Akár ez volt az utolsó koncert, akár nem (bár sejtésünk szerint ez volt), óriási öröm, hogy átélhettük élőben az igazi Rock and Roll és Hungária életérzést, amely valóban, szinte kifejezhetetlenül egyedi volt – és még mindig az. Valaki számára a múlt, a fiatalság, egyeseknek a jelen, megint mások számára pedig a jövő is, hiszen ezek a dalok örökre beépültek a magyar könnyűzene történetébe, és ez így van rendjén.
Álljon itt néhány sor, amely bár nem Hungária dalból származik, mégis mindenki tudja, miről van szó. Pontosan így érzünk mi is:
„Made in Hungária,
Minden álmom otthona,
Mennyi szép és szeszélyes mágia.
Made in Hungária,
Ez az a mánia.
Aki hű volt hozzám
Nincs mit megbánnia.”
Hungária, MVM Dome
Szólj hozzá!