Az az igazság, hogy nekem a Coldplay a 2000-es év legnagyobb adománya volt. Tulajdonképpen az első igazi kislemez a Brothers and Sisters miatt figyeltem fel rájuk, minek okán a világ underground közönsége is befogadta a csapatot, majd a Shiver és a Yellow beemelte a fiúkat a sztárvilágba. Köszönhető sajátos zenei világuknak, lehengerlő energiájú koncertjeiknek, és persze nem utolsó sorban az „elveszett kisfiú” imidzsre játszó karizmatikus frontembernek, Chris Martinnak. Én azon szerencsések közé tartozom, akik az első, és mindezidáig egyetlen pesti Coldplay-bulit végig tombolhatták, így az élő produkció kapcsán is van tapasztalatom.
Az új albumot kézbe véve meg kell állapítanom, hogy profi munka. A csomagolás, az előlap, a CD – és külön értékelendő, hogy még a dalszövegek is művészi formában vannak feltüntetve, ráadásul Chris saját kis kacsójával készítette el az eredeti példányt. Gyűjtőknek különösen ajánlott beszerzésre. Összesen 11 vadi szerzemény kapott helyet a lemezen (bár ebből kettő inkább csak intro), és első meghallgatásra igencsak különbözőnek tűnnek. Mindenképpen hallatszik a kísérletező jelleg, de azok se fognak nagyot csalódni, akik a megszokott Coldplay hangzást keresik. A dalszövegekben nem kell nagyon mély tartalmakat keresni; "a szeretlek, te is szeress, gyere velem, együtt minden jobb lesz" típusú néhol már közhelyesnek tűnő mondatokat kénytelen vagyok megbocsátani, ha a zenei alap egyszerűen a lelkemig hatol. Persze, persze, tudom, hogy a Coldplay által használt torzítós gitár alapokat valójában a U2-nak köszönhetjük, de mégis van benne valami egyedi plusz fűszer, ami miatt nem vádolhatjuk őket plágiummal. No meg persze időnként befigyel egy kis zongora is, ami lágyít a dolgon, így Chris néha idegesítő vinnyogását is könnyekig hatódva fogadjuk.
Nehéz lenne külön kedvencet kiemelni, mert minden dalban van valami, ami megfog, de mivel eleve érzelmes beállítottságú vagyok, és bele tudok halni egy gyönyörű balladába, ezért mindenképpen az Everglow, a Fun, és az Amazing Day az a hármas, amit bátran ajánlok a hasonló érzelmi világgal megáldott érdeklődőknek. A Head Full Of Dreams, a Birds, és az Up&Up a zseniális gitártémáért érdemel csillagos ötöst, a Hymn For The Weekend Beyoncé hathatós közreműködésével és az időközben elkészült hihetetlenül színes látványvilággal megáldott videóval az egyik kakukktojás az albumon, kézen fogva az Adventures Of A Lifetime című szerzeménnyel, ami nálam túlcsordult pohár a diszkós elemeket tekintve, de így is sikerült slágerré válnia. Az Army Of One a töltelék kategória, viszont megérdemelt helye van az albumon.
Ha összességében kéne értékelni, rajongóknak kötelező, szimpatizánsoknak erősen ajánlott, érdeklődőknek garantáltan csalódásmentes vétel az új Coldplay album. Szívem szerint akár csillagos ötöst is adnék, de ha félre teszem egy perce az elfogultságomat, akkor az erős négyes érdemjegy a megfelelő választás. És ebbe minden negatívumot beleszámítottam.




























Szólj hozzá!