Aztán sajnos történt egy kis botlás néhány éve (az énekes, Caleb drog- és alkoholproblémái miatt egész turnék lemondása, vállalhatatlan állapotban való fellépések, részegen adott interjúk stb). Bár már az előző albummal is megpróbáltak visszahelyezkedni a csúcsra, nem hozta meg az áttörő sikert.
Sokat várnak most a WALLS-tól, ami október 14-én jelent meg. Első pár hallgatásra nagyon jól összerakott album lett. Én őszintén remélem, hogy már minden rendben van a magánéletükkel kapcsolatban, és teljes erővel tudnak a zenével foglalkozni, hiszen az egyik kedvenc együttesemről van szó.
A három testvérből, és unokatestvérükből álló banda neve onnan ered, hogy a testvérek apját és nagyapját is Leon-nak hívták, így lettek Kings of Leon. Zenéjüben az alternatív rock keveredik legfőképpen a southern rock hangzással. A korai albumokon még nyersebb, grunge-osabb stílusban játszottak, azóta pedig egyre finomítottak a dalaikon.
Az új lemezt megelőzően 6 stúdióalbumot adtak ki, személy szerint úgy gondolom, hogy egytől egyig remekmű mindegyik, sőt, van olyan album is, ami 10/10 (nekem), vagyis amelyiken bármelyik dal jöhet, nem tekerek, többször végighallgatom akár egymás után az egészet, és minden dalt szeretek. Ritka az ilyen, mert a legjobb együtteseknél is becsúszik 1-1 kevésbé ütős, lightosabb, gyengébb szám is, de ők adtak ki olyan albumot, hármat is, ami számomra tökéletes (Because of the Times, Only by the Night, Come Around Sundown). Bár legutóbbi nem volt akkora siker, én annak tudom be, hogy a Grammy-díjat nyert Only by the Night után túl sokat vártak tőlük, amit szerintem egyébként megugrottak, de egyes emberekben a himnusz-szerű klasszikusok (Use Somebody, Sex on Fire) után a lemez hiányérzetet hagyott maga mögött.
Az együttes összes albumának címe 5 szótagos (egy interjúban olvastam évekkel ezelőtt, hogy Edgar Allan Poe valamely műve ihlette őket erre), így amikor megtudtam hogy a következőnek WALLS a címe, akkor kicsit elszomorodtam, hogy oda a hagyomány, de a barátom észrevette, hogy egyrészt 5 betűből áll, másrészt csupa naggyal írták, és biztos valaminek a rövidítése. Igaza volt, sajnos én nem voltam ilyen szemfüles. A WALLS rövidítése: We Are Like Love Songs, tehát megnyugodhatott a lelkem, hogy megtartották ezt a -szerintem tök jó- kis szokásukat.
A WALLS-t Los Angelesben vették fel Markus Dravs producerrel, (aki többek között dolgozott már az Arcade Fire, Coldplay, Florence and the Machine lemezein is), így az együttes neve mellett a producer is egyfajta biztosíték számunkra, hogy egy jó lemezt fogunk hallani, amint elindítjuk a WALLS-t.
Az album egyből az első single-el indít, a lendületes Waste a Moment-tel, ami már szeptember 9-én debütált, így sokaknak ismerősen csenghet.
A második single, a WALLS viszont sokkal lassabb, balladai hangulatú dal, ez lett az album befejező dala, szeptember 22 óta hallható.
Hangulatában a korai albumokhoz hasonlít a lemez hangzása (például a Waste a Moment elején Caleb gitár része olyan, mintha csak a Youth and Young Manhood albumról vettem volna elő egy dalt), ugyanakkor annál jóval kifinomultabb. Visszatértek mindahhoz, amiben jók, és összegyúrták. Láthatóan próbáltak összerakni egy igényes albumot, ami sikerült is. Az első néhány hallgatás után nekem nagyon tetszett, kellemes, dallamos, lendületes, és van néhány igencsak fülbemászó, slágergyanús dal is.
Remélem, hasonló vonalon gondolkoznak a további zeneírással kapcsolatban, hiszen minden volt ebben az albumban, amitől jó a Kings of Leon.
A WALLS turné 2017 január 12-ével kezdődik meg, reménykedjünk, hogy jövőre útbaejtik Magyarországot is.
Szólj hozzá!