Egy asztalhoz ültetik a teljes hazai rendezvényszakmát

Az elmúlt több mint egy év senki számára sem volt könnyű, a rendezvényipar azonban kiemelten volt érintett a korlátozások kapcsán. Legyen szó koncertről, kulturális, sport, üzleti, gazdasági vagy turisztikai eseményekről – a leállás a teljes szektort érintette.

Az újraindulás lassan megkezdődik, de pontosan milyen új szabályoknak kell megfelelni?

Milyen források vehetők igénybe?

Hogyan változtak a közönség, a megrendelők, a szolgáltatók elvárásai?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkerülnek terítékre a konferencián, amelynek célja, hogy szakmai segítséget adjon az újrainduláshoz, valamint párbeszédet teremtsen a rendezvényszektor különböző ágazatai között, így olyan panelekkel is készülnek, ahol a különféle területek képviselőit is leültetik egymással beszélgetni, hiszen sok esetben hasonló helyzetekkel kell szembenézniük.

A rendezvényen a Music Hungary Szövetség is részt vesz, és ennek kapcsán a Szövetség szeretne rámutatni, hogy a szektor problémái továbbra is megoldatlanok állami szinten.

Tavaly év végén bevezetésre került a KATA-s vállalkozásoknál egy szigorítás, ami az évi 3 milliós egy vállalkozásnak számlázott értékhatár felett extra adóval terheli a számlák befogadóját. A nagyjából egy évtizede bevezetett KATA nem csak az adózást könnyítette meg, de nagyot lendített a kreatív szektorok kifehérítésében. A szigorítás a bújtatott munkaviszony ellen szól, ám a szektor berendezkedése miatt itt erről nincs szó, ám sokakat negatívan érint a szigorítás. Zenészek, technikai szakemberek gyakran számláznak egy helyre, akár magasabb évi összegben is, hiszen sok esetben a saját maguk által működtetett menedzsmentjükről, visszatérő együttműködésekről, megrendelésekről van szó. Ahhoz, hogy a szektor újraindulása gördülékenyen menjen, szükséges lenne a szigorítás diverzifikálása. Nem jelentene megoldást más adózási forma választása, mert azok olyan többlet terheket okoznának az amúgy is meggyötört szektornak, ami sok művészt és szakembert késztetne a pálya elhagyására. 

A másik, szintén állami szinten kezelhető segítség lenne a koncert- és fesztiváljegyek áfájának 5%-osra csökkentése lenne. Magyarországon egy átlagos évben kb. 80.000 élőzenei rendezvényt, azaz koncertet és feszitvált tartanak. Ez közel 10 ezer előadóművésznek nyújt fellépési lehetőséget, további több mint 50.000 szakembernek munkát, illetve millióknak kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget. A fizetős koncertek és fesztiválok egy közel 45 milliárd forintos piacot jelentenek. A hazai koncert- és fesztiválszervezés helyzetét többek között a nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas áfakulcsok (27%, illetve 18%) is nehezítik. A Szövetség tavaly készítetett hatástanulmány a PwC-vel, amiről egy rövid összefoglalót is írtak, illetve a teljes tanulmány is olvasható a honlapjukon.

A konferencia a Bálnában lesz, a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz ill. védettségi igazolványhoz kötött. További részletek a www.mtpa.hu oldalon és a konferencia Facebook-eseményében, valamint a Music Hungary Szövetség Facebook oldalán.