Megjelent éjfélkor a kedvenc zenekarod új albuma. Reggel beszállsz az autóba, és természetesen hallani akarod. Előveszed a telefont, megnyitod a streamingappot, rákeresel a lemezre, elindítod. Nem tetszik az első szám? Átlépsz a következőre. Közben felvillan egy értesítés. Egyetlen mozdulat az egész – aztán még egy, és még egy...
A zene évtizedek óta hozzátartozik az autózáshoz. Csakhogy régen betettünk egy kazettát vagy CD-t, esetleg kiválasztottunk egy rádióadót, ma pedig egy apró számítógépen kezeljük azt a gyakorlatilag végtelen zenetárat, amely ugyanazon a készüléken osztozik a figyelmünkért az üzenetekkel, értesítésekkel és alkalmazásokkal.
Egy amerikai kutatás most arra utal, hogy ennek közlekedésbiztonsági következményei is lehetnek.
Amikor megjelenik egy nagy lemez
Vishal R. Patel, Christopher M. Worsham, Michael Liu és Anupam B. Jena "Smartphones, Online Music Streaming, and Traffic Fatalities" című kutatásukban a 2017 és 2022 között megjelent tíz olyan albumot vizsgálták, amelyek a legnagyobb egynapos Spotify-streaminget produkálták. A listán többek között Taylor Swift, Drake, Bad Bunny, Harry Styles és Kendrick Lamar lemezei szerepeltek. A kutatók a megjelenés napjának streamingadatait és amerikai közlekedési halálozási statisztikáit hasonlították össze a megjelenést megelőző és követő napok adataival.
A különbség feltűnő volt.
A nagy albummegjelenések napján átlagosan 123,3 millió streamet regisztráltak, míg az összehasonlításként használt napokon 86,1 milliót. Ez 43 százalékos növekedés. Ugyanezeken a megjelenési napokon átlagosan 139,1 közlekedési haláleset történt az Egyesült Államokban, szemben a környező napokon mért 120,9-es átlaggal. A különbség 15,1 százalék – a tíz vizsgált megjelenési napra vetítve összesen 182 többlethaláleset.
De tényleg az új lemezek miatt?
Itt érdemes behúzni a kéziféket. A számokból ugyanis nem következik, hogy Taylor Swift, Drake vagy Bad Bunny új albuma miatt szenvedett balesetet bárki. A kutatók nem tudják, hogy a balesetekben érintett sofőrök hallgatták-e az adott lemezt, és azt sem, hogy közvetlenül a baleset előtt használták-e a telefonjukat. A streamingadatok ráadásul azt sem mutatják meg, hogy az adott zenét autóban hallgatták-e. A vizsgálat tehát egy statisztikai összefüggést mutatott ki, amelynek lehetséges magyarázata a megnövekedett telefonhasználat és az abból fakadó figyelemelterelés.
A kutatók azonban több kézenfekvő alternatív magyarázatot is megvizsgáltak. Ilyen például az, hogy a nagy lemezek jellemzően pénteken jelennek meg, márpedig pénteken az emberek közlekedési és szórakozási szokásai eleve eltérhetnek egy átlagos hétköznapétól. Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor hasonló napokkal vetették össze a megjelenéseket.
Különösen érdekes, hogy erősebb volt a kapcsolat a fiatalabb sofőrök és az egyedül autózók esetében. Ez utóbbi azért lehet fontos, mert ha van utas az autóban, ő átveheti a telefon vagy az infotainment rendszer kezelését. Az alkoholfogyasztás viszont nem adott magyarázatot a megfigyelt különbségre.
Amikor már a zenét sem csak hallgatjuk
Talán ez a kutatás legérdekesebb része. Mert az autóban szóló zene természetesen nem 2017-ben született meg, és aligha most kezdett veszélyessé válni. A zenehallgatás módja viszont alapvetően megváltozott. Egy kazettánál vagy CD-nél a döntéseink száma meglehetősen korlátozott volt. A streaminggel viszont szinte minden pillanatban rendelkezésünkre áll az egész világ zenéje: kereshetünk, válogathatunk, számot léptethetünk, playlistet cserélhetünk, megnézhetjük, mi jelent meg, és mindezt egy érintőképernyőn tesszük. Ráadásul gyakran ugyanazon az eszközön, amely közben üzeneteket, híreket és értesítéseket is küld nekünk.
Közben maga a figyelmünk is megváltozott. Egyre ritkábban hallgatunk végig egy albumot, olvasunk el egy hosszabb szöveget vagy nézünk meg valamit anélkül, hogy közben már a következő inger után nyúlnánk. Ha az első másodpercek nem elég érdekesek, továbblépünk; ha egy dal nem fog meg azonnal, jöhet a következő. Görgetünk, kattintunk, léptetünk abban a reményben, hogy mindjárt akad valami jobb, szebb, érdekesebb. A végtelen választék ezzel furcsa módon nemcsak több lehetőséget adott, hanem állandó döntési helyzetet is teremtett: már nem egyszerűen hallgatjuk a zenét, hanem közben folyamatosan mérlegeljük, nem lenne-e érdemes inkább valami mást hallgatni...
A kutatók szerint ezért a figyelemelterelésnek több formája is elképzelhető. Lehet, hogy valaki egyszerűen a készüléket kezeli vezetés közben. Lehet, hogy az új megjelenés izgalma köti le jobban a figyelmét. Még az is felmerült, hogy az új zenét a megszokottnál hangosabban hallgatjuk, és emiatt kevésbé érzékeljük a környezetünket.
E másik kutatásszerint az sem mindegy, milyen zenét hallgatunk vezetés közben. A gyorsabb tempójú zene szimulációs kísérletekben nagyobb sebességgel, több ütközéssel, sávelhagyással és piroson áthajtással járt együtt; a nagy intenzitású zene pedig főleg nehéz közlekedési helyzetekben rontotta a reakcióidőt. Kezdő vezetőknél a saját, jellemzően gyors és hangos zene mellett több gyorshajtást, figyelmi problémát és közlekedési szabálysértést figyeltek meg.
A zene és a vezetés kapcsolatát persze jóval a streaming térhódítása előtt is vizsgálták, és az eredmények korántsem azt mutatják, hogy önmagában a zene veszélyes lenne az autóban. A tempó, a hangerő és a zene összetettsége bizonyos helyzetekben ronthatja a koncentrációt, más vizsgálatok viszont kedvező hatásokat is kimutattak. Egy korábbi kutatás ugyanakkor már arra jutott, hogy a zenelejátszó eszköz vezetés közbeni kezelése hasonlóan ronthatja a teljesítményt, mint a mobiltelefon használata. Ez pedig a streaming korában különösen érdekes: hiszen, ahogy írtuk, ma már nem egyszerűen bekapcsoljuk a zenét, hanem keresünk, választunk, léptetünk és válogatunk is közben.
A mostani kutatás tehát végül sokkal kevésbé szól Taylor Swiftről vagy bármely más világsztárról, mint első pillantásra gondolnánk. Inkább arról, hogy a telefonunkkal együtt egy olyan eszköz költözött az autóba, amelynek egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy újra és újra magára vonja a figyelmünket. És miközben egy új albumot természetesen azonnal meg akarunk hallgatni, talán éppen ez az a helyzet, amikor érdemes visszatérni egy régi zenehallgatási szokáshoz: kiválasztani, mit szeretnénk hallani, még mielőtt elindulunk – aztán vezetés közben egyszerűen csak hallgatni.
Az inspirációt adó cikk itt.
Szólj hozzá!