Mit emeljünk ki? A Hobo Blues Band-et? A P. Mobilt? A Kőbányai Zene Stúdiót? A basszusgitárt? A legendás múltat? A remek dalokat? A pedagógust? Az iskolaalapítót? A zenészt? Az embert?
Mindezt csak együtt lehet. Nemrég a Rockmúzeumban jártunk, ahol létezik egy emlékszoba azon magyar zenészek fotóival, relikviáival, akik már az égi zenekarban zenélnek. Amikor körbenéztünk ott, azt hajtogatta az ember magában, hogy szép ez így meg méltó is, de maradjunk ennyiben, ne kerüljön oda már több képkeret...
Sajnos, ezt az egész izét nem lehet leállítani, de azért 69 évnél még járt volna neki, annyi elzenélni és megtanítani való lett még volna.
Póka Egon (1953-2021) régóta súlyos májproblémákkal küzdő zenész halálhírét lánya tette közzé a közösségi médiában, azt Schuster Lóránt, a P. Mobil vezetője megerősítette az MTI-nek.
Azóta döbbenettel teli, megrendült posztok születnek.
Erről nem volt szó... Mondd, hova siettél...?
Póka Egon Benedek 1953-ban született Budapesten. Első ismertebb zenekara a Metro volt: a Sztevanovity Zorán által vezetett, addigra többször átalakult együttesben 1971-ben zenélt. Legnagyobb sikereit a Hobo Blues Band tagjaként érte el: a zenekarban 1978-tól 1993-ig tizenkét lemezen játszott, köztük a legsikeresebben, az 1984-ben megjelent dupla albumon, a Vadászaton, amelynek zenéjét Tátrai Tiborral közösen jegyzi. 2009 és 2011 között, a zenekar utolsó korszakában ismét játszott a HBB-ben, és az elmúlt években is többször színpadra lépett Földes László Hobóval.
1997-től 2009-ig a P. Mobil tagja volt (három lemezen szerepelt), utána saját formációja, a Póka Egon Experience vezetője lett. Alapítója, igazgatója volt a budapesti Kőbányai Zenei Stúdió művészeti szakképző iskolának.
2003-ban Kőbánya díszpolgára lett, 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2019-ben Máté Péter-díjat vehetett át.
Póka Egon, gyász
Szólj hozzá!