Ha emlékeztek még, az indulás nem egészen úgy alakult, ahogy tervezték. A Budapest Park 2012. május 3-án nyitott meg a Rákóczi híd pesti hídfőjénél, ám a zenés-táncos nagyrendezvényekhez szükséges engedély hiánya miatt eleinte csak két kisebb helyszín üzemelhetett, ezerfős látogatói limittel. A nagyszínpadot végül május 18-án, a Republic koncertjével nyitották meg. Az akkori híradásokban egy több helyszínes szórakoztató- és közösségi tér szerepelt, amelyet ráadásul már akkor sem kizárólag koncertekre szántak. A tervek között képzőművészeti kiállítások, színházi és táncszínházi események, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók szerepeltek, és alkotóközösségeknek, civil szervezeteknek is helyet akartak adni.
.jpg)
Tizenöt év távlatából különösen érdekes visszaolvasni ezeket a terveket. A hely természetesen rengeteget változott közben, de az az elképzelés, hogy a Park ne érjen véget a koncertszínpad szélénél, felismerhetően megmaradt.
A fejlődés nemcsak a látogatók számában követhető nyomon, hanem abban is, hogyan alakult át évről évre maga a helyszín. A kezdeti, konténerekből építkező szabadtéri szórakozóhelyből fokozatosan egy összetettebb koncert- és közösségi tér jött létre, amelynek infrastruktúráját, látványvilágát és szolgáltatásait szinte minden szezonban továbbfejlesztették. Már 2014-ben jelentős arculati és technikai megújulásról számolhattunk be: új színpadképet alakítottak ki, fejlesztették a hang- és fénytechnikát, átrendezték a különböző szórakozótereket, megújultak a zöldfelületek, és egyre több képzőművészeti alkotás, installáció, valamint közösségi pihenőtér kapott helyet a Parkban.
A fejlesztések egyik fontos iránya már ekkor az volt, hogy a közönség ne csupán a koncert idejére érkezzen, hanem a teljes területet használható, felfedezhető térként élje meg. Ez a folyamat a következő években sem állt meg. A 2025-ös szezonra például a nagyszínpad nagyobb kivetítőket, új LED-fényeket és átrendezett látványelemeket kapott, miközben a Déli Körvasút építése miatt a backstage működését is jelentősen át kellett szervezni. A koncert utáni programok vizuális világa ugyancsak hangsúlyosabbá vált: a fényinstallációk már nem pusztán díszítőelemekként, hanem a különböző terek hangulatát meghatározó alkotásokként jelentek meg. Az idei évadban aztán ipari robotkarok költöztek a nagytánctérre, teljesen új fényrendszert alakítottak ki, és a közönség jobb rálátása érdekében a keverőállást is áthelyezték. A körpult új helyet és teraszt kapott, a Retro kert és a Domb világítása megújult. A fejlesztések azonban nem korlátozódtak a látványra: a Vibe Team állandó, könnyen megtalálható segítségkérő pontot kapott, a hazajutást pedig a még elérhető közösségi közlekedési járatokat mutató kijelző is segíti.
A tizenötödik évad 102 rendezvénynapján persze továbbra is a koncertek adták a történet gerincét
A nemzetközi mezőnyben egymástól meglehetősen távoli zenei világok fértek meg egymás mellett: fellépett többek között Sean Paul, az A Perfect Circle, ZAZ, LP, Marilyn Manson, a MEUTE, Rita Ora és Parov Stelar. Charlie Puth ráadásul a Budapest Parkban adta első magyarországi koncertjét, Moby pedig tizenöt év után tért vissza hazánkba.
Az új arcoknak az esti programokban is jutott hely. A The Set Next Door sorozat underground és feltörekvő DJ-ket vitt nagyobb közönség elé, a szettekről készült professzionális felvételek pedig a koncerthelyszínen kívül is tovább élnek.
Közben az idei szezon egyik látványos hazai fejleménye volt, hogy öt olyan fiatal produkció – Mirror Glimpse, Co Lee, Mehringer, Dánielfy és bongor – is önálló headline koncertet kapott a nagyszínpadon, akik korábban még nem léptek fel ott ebben a szerepben. Közülük többen telt házig jutottak. Ez jól illeszkedett ahhoz az irányhoz, amelyet a Park idén ParkLab néven fogott össze. A már korábban működő Vendégzenekari Program, a Budapest Park KEMP, a Budapest Backstage és a hamarosan megújuló Park FM mellé új lehetőségek érkeztek: videoklip-támogatás, Dugattyús stúdióidő, ParkLab Live Sessions, Utcazene Spot, és készül a ParkLab Alkotóház is. A közös nevező az, hogy ne csak akkor találkozzanak egy előadóval, amikor már képes megtölteni a nagyszínpadot, hanem az oda vezető út különböző állomásain is.
Akik újra visszajönnek
A Park történetének ugyanakkor nemcsak új szereplői vannak, hanem olyan előadói is, akik újra és újra visszatérnek. A Scooter és Parov Stelar például már-már hazajáró vendégnek számít, és LP számára sem ismeretlen a helyszín: annak idején itt adta első magyarországi koncertjét, majd idén ismét visszatért. A hazai előadók között is bőven találunk olyanokat, akiknek pályafutása szorosan összekapcsolódott a Parkkal. Dzsúdló rendszeres fellépője a nagyszínpadnak, a Carson Coma pedig a kezdeti szereplésektől jutott el az önálló telt házas koncertekig és az újabb visszatérésekig.
Egy előadó visszatérésének természetesen rengeteg oka lehet a közönség nagyságától a turnétervezésig, de ehhez a közönség által nem látható háttérnek is működnie kell. A nemzetközi produkciók technikai és backstage-ridere olykor egészen különleges feladatokat ad a helyszínnek: Rimóczi Imre, a Park művészeti és üzemeltetési vezetője korábban például arról mesélt egykori kollégánknak, hogy a Thirty Seconds to Mars stábjának kívánságára még hűtőfürdőt is készítettek a dobos számára. A koncert a nézőnek néhány óra; a zenekarnak és a vele utazó stábnak azonban egy teljes munkanap – és abból jóval több minden marad meg, mint amit este a színpadról látunk.
Varrógép, vasútállomás és két esküvő
De egy évad emlékezetét ritkán a statisztikák őrzik meg igazán. 2026-ban például kiderült, hogy egy koncerten adott esetben a varrógép és a magasnyomású mosó is lehet hangszer: a Klangphonics mindkettőt bevetette. A már emlegetett Carson Coma az egyik teraszon, egy „tábortűz” mellett zenélt, Padre Guilherme portugál pap és DJ megáldotta a Parkot, Dzsúdló vasútállomást épített a színpadra, bongor pedig a Budapest Bábszínházból érkezett díszletekkel és kellékekkel teremtette meg saját koncertvilágát. Beton.Hofi harmadik és negyedik Citromale Gang találkozóján sárgába borult a Park, az egyik koncerten pedig a színpadi díszletként használt lelátóról a Sükösdi Tamburazenekar figyelte az eseményeket.
És ha már egy koncertből bármi lehet: 2026-ban kétszer is esküvői helyszínné változott a nagyszínpad. Dánielfy augusztusi koncertjét eleve lakodalomként álmodták meg, és az este során valóban házasságot kötött egy pár a színpadon; néptáncosokkal és több ezer koncertlátogatóval kerekedett köréjük a lakodalom. Néhány héttel később a Bëlga még tovább vitte az ötletet: a zenekar turnémenedzsere, Tamara és párja, Bence mondta ki az igent a szeptemberi koncerten, Janklovics Péter vállalta a vőfély szerepét, a szűkebb násznép pedig a színpadon ülte végig a koncertet és fogyasztotta el az ünnepi menüt.
A szezon vége már nem jelent bezárást
És ma már az sem igaz, hogy a Budapest Park története ősszel egyszerűen véget ér, tavasszal pedig újrakezdődik. November 28-án visszatér a KoriPark, vagyis a terület ismét téli üzemmódra vált. A következő koncertszezon pedig 2027. április 22-én indul, és az első neveket már ismerjük. Slash a Myles Kennedyvel és a The Conspiratorsszal közös zenekarával tér vissza Budapestre, érkezik a Motionless In White és a Skillet, a brazil Mari Froes pedig az MPB, a bossa nova, a szamba és a jazz találkozásából építkező zenéjét hozza el.
.jpg)
Idén mi is elég sok estét a Parkban töltöttünk, emlékeinket többek között ezek a cikkek őrzik:
Szólj hozzá!