Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok
Új sorozatot indít az idei évadban a Budapesti Vonósok Kamarazenekar: európai városok múltbeli zenekulturális életének kivágataival ismerkedhet meg a közönség a Pesti Vigadóban. Ritkán játszott különlegességek után, mindhárom este egy-egy közkedvelt kompozíció zárja a műsort. A zene fővárosai című sorozat házigazdájaként az ismert és közkedvelt zenetörténész-műsorvezető, Bősze Ádám áll a színpadra, aki már több zenetörténeti témájú sorozatot is készített a Budapesti Vonósokkal.
Sorozat első programja: Prága
A cseh muzsikára fókuszál A zene fővárosai című új sorozat első koncertje. A „hosszú 19. század” zenei művelődésével ismerkedhet meg a közönség a Vigadóban: a hangversenyen elhangzó legkorábbi kompozíció az 1780-as években készült, míg a legmodernebb 1914-ben. Ezen az estén a Liszt-díjas hegedűművész, Oláh Vilmos lesz a Budapesti Vonósok vendégkoncertmestere, a műsor középpontjában álló Wanhal-csellóversenyt Rohmann Ditta gordonkaművész játssza.
A koncert egy gyakran játszott művel zárul; 1875 májusában, saját bevallása szerint mindössze 12 nap alatt komponálta Antonín Dvořák egyik legismertebb művét, az öttételes E-dúr vonósszerenádot.
Josef Suk nemcsak tanítványa volt Dvořáknak, hanem Otilie nevű lányát is elvette. Elmélkedés a régi cseh Szent Vencel-korál felett című művét Suk 1914-ben írta, először vonósnégyesre, de ebben az évben elkészült a vonószenekari változat is. A 921 és 935 között uralkodó I. Vencel fejedelmet (csehül: Václav) Csehország védőszentjeként tisztelik. Az uralkodó valószínűleg politikai gyilkosság áldozata lett. A Szent Vencel-korál (csehül: Svatováclavský chorál) történetét a kutatók egészen az 1100-as évekig vissza tudják fejteni. A könyörgő egyházi himnusz népénekként ismert Csehországban. A történeti emlékezet, a katolikus gyakorlat és a nemzeti önazonosság szempontjából az I. István királyt megszólító Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű magyarországi néphimnuszhoz hasonlíthatjuk. Suk nem véletlenül az I. világháború kitörésének évében dolgozta föl ezt a dallamot. A cseh nemzeti érzelmeket szólította meg így, kifejezve az Osztrák–Magyar Monarchiától független cseh nemzetállam vágyát.
Bár a történeti Csehország területén született, szakmai pályafutása jelentős részét Bécsben töltötte Johann Baptist Wanhal (a 20. századi cseh írásmód szerint: Jan Křtitel Vaňhal, 1739–1813), és a bécsi klasszikus triász – Haydn, Mozart, Beethoven – is elismerte művészetét. Háromtételes C-dúr csellóversenye az 1780-as években készült.
Műsor:
Suk: Meditation ont he old Czech Choral op. 35
Jan Křtitel (Baptist) VANHAL: C-dúr csellóverseny
Ráadásnak: DVORÁK: Humoresque – (Ott Rezső átirata vonószenekar + hegedű + cselló szóló)
---Szünet---
DVORÁK: E-dúr vonósszerenád op. 22
Szólista: ROHMANN Ditta
Szervező: Budapesti Vonósok Alapítványa
Szólj hozzá!