A Concerto Budapest immár hagyományos módon szentel koncertsorozatot a magyar zeneirodalom klasszikus remekműveinek és fölfedezésre érdemes értékeinek, kortárs újdonságainak és múlt századi különlegességeinek, különféle műfaji és előadói világok találkozási pontjait jelző hazai produkcióknak.
Az sem legelső alkalommal történik, hogy közös zenei gazdagságunk e hangzó tárházát fesztivállá sűrítve kínálják fel számunkra Keller Andrásék. Ez a Magyar Kincsek Ünnepe, amely a tavalyi sikert követően most két napon át vonultatja a Zeneakadémia közönsége elé Bartók, Kodály, Liszt, de éppígy Lajtha László, Veress Sándor, Dubrovay László vagy épp a zongoraművészként ünnepelt Bogányi Gergely muzsikáját.
Az összesen hét koncertet ígérő programon a komolyzenei és operaélet olyan kiválóságai lépnek fel, mint Várjon Dénes, Simon Izabella, Bretz Gábor, Vörös Szilvia, Bogányi Tibor vagy Klenyán Csaba. A közreműködő formációk sorában pedig, jeléül és bizonyságául a Magyar Kincsek Ünnepét jellemző zenei-kulturális tágasságnak, ott találjuk a Modern Art Orchestrát és a Muzsikás Együttest csakúgy, mint a Cantemus Vegyeskart vagy épp a Snétberger Zenei Tehetség Központ a névadóval együtt játszó fiatal hangszereseit.
Lajtha: Magnificat, op. 60
Lajtha: Három Mária-himnusz
Kodály: Psalmus Hungaricus
Közreműködik: László Boldizsár tenor, Tabajdi Ádám orgona
Cantemus Vegyeskar, Concerto Budapest
Vezényel: Szabó Soma, Bogányi Tibor
„Hangosság, széles gesztus, trombitáló angyalok, mindez nincs az én Magnificatomban. Szelídség, báj, szépség, gyengédség, alázat, az igen… Elővettem én is a nagy palettát: rajta a színek – de a legkisebb ecsettel festettem, annak is összesodortam a szőrpamacsát, hogy úgy rajzoljon, mint a hegyes ceruza – és leheletszerűen raktam fel a színeket.” Így jellemezte Magnificatját egy fiának írt levelében Lajtha László, akinek 1954-ben volt bátorsága Mária hálaénekét megzenésíteni. Négy évvel később, 1958-ban Három Mária-himnusz című kompozíciójával gazdagította egyházzenei műveinek figyelemreméltó sorát: ez a Nadia Boulanger-nak ajánlott alkotása 1962-ben az Egyesült Államokban hangzott fel legelső alkalommal. E két, felfedezésre érdemes mű nyomában azután a huszadik század talán legnépszerűbb magyar nagyzenekari-vokális kompozíciója, a Psalmus Hungaricus következik – az a Kecskeméti Vég Mihály XVI. századi zsoltárfordítását megéneklő Kodály-szerzemény, amely 1923-as ősbemutatójának pillanatától fogva a magyar kincsek, egyszersmind a közös nemzeti gondjainknak ihletetten hangot adó remekművek sorába tartozik.
Szólj hozzá!