Holdviola

A Holdviola zenekar 2006 tavaszán alakult Miskolcon.

Tagok: Barta Zsófi ( ének, vokál ), Farkas Péter ( dob, bill.hangszerek, vokál ), Gál Lajos ( gitárok ).
Zenéjükben modern zenei formában, kicsit továbbgondolva elevenednek meg a gyönyörű magyar népdalok. Stílusuk: elektro - folk, de dalaikban fellehetőek rock, pop vagy alternatív zenei elemek is. Letisztult dalaikat az teszi érdekessé, hogy bár nélkülöznek mindenféle autentikus zenei megoldást, a népdalok mégis megőrzik természetes hangulatukat.
Előadásaik nem egyszerű popzenei koncertek, hanem a zene, a tánc, a színház, és a film ötvözete. Az előadásokon VJ keveri élőben a háttér-animációt, és a néptáncosok speciális koreográfiája, valamint színpadi díszletek és egyéb vizuális élmények gazdagítják a műsort.

A Holdviola megálmodója Péter volt, aki először egy virtuális zenekar összehozásán és egy látványos színpadi előadás megvalósításán gondolkozott. Az első dalok kidolgozását 2005 - ben kezdte el. Ekkor már ismerte Zsófit, de csodálatos énekhangját még nem. Egy baráti sörözés alkalmával 2005 nyarán ( egy miskolci jazz klubban ) látta először énekelni. Előadásmódja, színpadi megjelenése és kisugárzása azonnal elvarázsolta, és rögtön tudta, hogy a megálmodott virtuális zenekar ötletét elveti, helyette egy arcokkal rendelkező, valódi zenekart hoz létre. A dalok közben tovább íródtak.

Az elkészült demót megmutatta Zsófinak és elmondta terveit. Zsófi elsőre igent mondott és megkezdték a felvételeket. Ekkor már 2006 tavaszát írjuk.
2006 nyarára, immár Zsófi hangjával elkészül az első pár dal. Még ezen a nyáron
Péter egy jósvafői dixieland koncert alkalmával a szünetben több száz ember előtt megszólaltatja az első dalok egyikét. Pár perc múlva arra lesz figyelmes, hogy emberek sorakoznak a keverőállásnál, és érdeklődnek, hogy hol lehet megvenni az előbb felhangzott zenekar lemezét. Néhány pillanat múlva egy fiatalember lép oda Péterhez. Megszorítja kezét, és azt mondja : „ a Magyarságnak szüksége van erre a zenére. „ A megható pillanatot Péter örökre az emlékeibe zárta, tudta, és érezte, hogy jó úton járnak.
Az elkövetkező 2 évben Péter tovább dolgozott, sorban születtek az újabb dalok. Ezzel szinkronban megkezdték a próbatermi munkát is. Elérkezett 2008 nyara. Az első élő nagykoncertet a Borsodi Fonó Fesztiválon adják. A Diósgyőri Várban történt sikeres bemutatkozás után újabb koncert következik a Múzeumok Éjszakáján.

Ezt követően a zenekar megújul. Gál Lajos személyében új gitáros érkezik.
Lajost Péter már a középiskolai évek óta ismeri. A 90-es évek közepén jó pár esztendeig együtt zenéltek az „Az Eső" zenekarban, amely meghatározója volt a miskolci underground életnek. Péter tudta, hogy Lajos kiváló stílusérzékével, kreatív gitárjátékával nagyszerűen fog illeszkedni a Holdviola zenéjéhez. Így is lett.
Immár együtt kezdenek bele egy nagyszabású színpadi műsor kialakításába. Hamarosan csatlakozik hozzájuk az országos hírű Szinvavölgyi Néptáncműhely. Maródi Attila és Kiss Anita munkájának köszönhetően megszületnek a gyönyörű koreográfiák. Ezzel együtt elkezdődik a látványtechnikai elemek kidolgozása is. A produkcióhoz állandó technikai stáb csatlakozik.

2009 tavaszán elkezdődnek az első Holdviola nagylemez felvételei. A korongból kimásolt 4 dalt tartalmazó maxi 2009. júl. 27-én lát napvilágot „Bánat utca„ címmel, a WM Records gondozásában. A "Bánat utca" c. dal néhány hét alatt a Mahasz hivatalos kislemez listájának első helyére kúszik fel.
Barta Zsófia ( ének, vokál, ötletgazda )

1987 nyarán született, Miskolcon. Már gyermek korában is sokat énekelt. 5 évesen Barbara Streisand, Tina Turner és Halász Judit voltak a példaképei. Édesanyja elmondása szerint nagymamájától örökölte hangját, aki leány korában színésznői pályára szeretett volna menni. Édesapja szintén művelte gyermekkorában a zenét, hegedűn tanult.

Legelső komoly szárnypróbálgatásait Miskolcon tette meg különböző klubokban, éttermekben bátyjával, aki elismert gitáros a zenei világban. Az életének ezt a szakaszát a jazz világa varázsolta el.

2006 telén úgy érezte, szükséges hogy tovább képezze hangját és felkeressen egy profi énektanárt. Szerencsére minden úgy sikerült, ahogyan szerette volna és megtalálta Romhányiné Papp Máriát, aki szó szerint karjaiba vette őt.
Beszámolójában mesélt egy kicsit róla: „Marika néni? Ő egy igazi anya, feleség, művész és tanár. Mindebből az adottságából minden órán ad egy kicsit nekem. Sokat köszönhetek neki."

A magyar népdalok feldolgozása először 2006-ban vetődött fel és addig még soha nem énekelt magyarul nyilvánosság előtt. Rengeteg munkát tett abba, hogy eddigi ének tudását, melyet angol nyelvű dalok éneklésével szerzett meg, most anyanyelvén is tökéletesítse.

Pár gondolata:

„A zene valami megfoghatatlan energia, mely ahol jár, megmozgat minden sejtünket. Hihetetlen energia ez. Nélküle nem is tudom, hogy forogna- e a Föld." (meséli mosolyogva)

„A népdalok teljesen elvarázsoltak engem. Nem is tudtam, hogy milyen csodásak. Mind dallam, mind érzés és szöveg világában. Szinte érezni lehet, hogy mennyi ember átérezte már, elénekelte és hozzá költött. És lám, most én is ezt csinálom. Remélem hozzáteszünk szépségéhez és majd az unokáink is fogják hallgatni, hogy ők is továbbkölthessék..."
Farkas Péter ( a holdviola megálmodója, dalszerzője, dobosa, mindenese )

1969 őszén született Miskolcon, egyszerű értelmiségi családban. Már korán, 4 évesen édesanyja felfedezi gyermeke zenei érdeklődését. Így az óvoda mellett külön zeneórákat vesz. Ezután a miskolci Fazekas Zenei Ált. iskolába kerül, ahol 7 évig hegedülni tanul. Közben zongorázik is, és az iskola furulyacsoportjának szólistája. Tagja a Reményi János vezette iskolai kórusnak is. 13 évesen írja első, kezdetleges szerzeményeit, és ekkor már érzi, hogy a zene végigkíséri az életét.
14 évesen kezd el dobolni. A gimnáziumi évek alatt megalakítja első zenekarát, mely a mai napig működik, és országos sikereket mondhat magáénak.
A gimnázium után a Bartók Béla konzervatórium ütő tanszakán tanul. Ezek az évek meghatározóak életében. Sokat tanul kiváló tanárától, Angyal Zsuzsától, aki mesterien bevezeti őt a zene rejtelmeibe. Bölcs rálátásával Zsuzsa elsősorban szellemi megközelítésből mutat rá a zene végtelen örömére.

2005-ben hosszú, kalandos zenei utazásokat követően figyelme a „gyökerek" felé irányul. Ekkor fogalmazódik meg benne, hogy olyan zenébe kezd, ami magyar népdalokat ültet abszolút mai, modern, elektronikus környezetbe. Ekkor még csak egy virtuális zenekar gondolata fogalmazódik meg. Egy év múlva 2006 tavaszán megmutatja az első pár dalt Zsófinak, akihez már jó ideje baráti szálak fűzik, és pár nap múlva már egy zenekar összehozásán gondolkozik. Így veszi kezdetét a holdviola története...

„A népdal nem más, mint az egyszerű ember, őszinte gondolata, ami végtelen bölcsességet rejt magában. Óceán mélyébe látó tükör, amiben mindenki felismerheti élete egy-egy pillanatát.
Milliók éneklik és mégis csak neked szól.
A holdviola semmi mást nem csinál, csak segít felszínre hozni ezt, a napjainkban már nagyon mélyre süllyedt kódot, ami minden ember szívében lakozik."

Kedvencek, hatások : The Smiths, The Cure, Depeche Mode, Coldplay, Keane, A-ha, William Orbit, Rachmanyinov, Chopin, Bartók.
Gál Lajos (gitár és társai)

1969 májusában született Miskolcon. A zenei tehetségét szüleitől örökölte. Zenei tanulmányait 6 éves korában kezdte, mikor beválogatták egy speciális zenei tagozatos osztályba. A szolfézs alapképzést követően az általa áhított dobtanulás helyett hegedűoktatásban kellett részt vennie, melyet hamarosan abbahagyott. Ekkoriban már rendszeresen zavarta a tanórákat a padon és egyéb felületeken elkövetett ritmuskeltésével. Ellenőrzőkönyvébe osztályfőnöke egy ízben ezt írta: „Gyermekük órán dobol!".
Az, hogy mégsem dobos lett, annak köszönhető, hogy 7. osztályos korában osztálytársaival zenekart alapítottak, melyben rá a gitáros szerepkör jutott sorsolás útján. Első hangszerét a saját és az öccsétől elkunyerált húsvéti locsolópénzből vásárolta. A dobgitárt, melyet házi készítésű mágneses hangszedővel is ellátott előző tulajdonosa édesapja segített az otthoni magnóra csatlakoztatni. „ Mikor feltekertük a hangerőt és megpengettem az első hangokat már tudtam, hogy egész életemben ezt akarom csinálni!" meséli.

Rövidesen elkezdte a gitártanulást, immár magánúton. Hamarosan ő lett a zeneiskola növendékeiből álló gitárzenekar egyik szólistája. 15 évesen már dalokat ír, barátaival zenekart alapít. Számos zenei stílust kipróbál. 1988-ban A Kabinet RT-vel a KI-MIT-TUD tehetségkutató televíziós elődöntőjéig jutnak.
A nyolcvanas évek végén figyelme egyre inkább a brit post-punk zenekarok felé fordul, nagy hatással van rá a Smiths, a Police, a Cure és a U2 zenéje. Folyamatosan keresi a hasonló érdeklődésű zenészeket, akikkel együtt megalakítják a 90-es évek miskolci underground zenei életének egyik meghatározó zenekarát „Az ESŐ"-t. Ebben az időszakban alakul ki Lajos egyéni stílusa. Az Eső mellett rövid ideig a PG Csoport tagja, részt vesz a PG Félélet című albumának készítésében.

1995-ben tanári diplomát szerez, de a tanári pálya helyett saját hangstúdiót indít. A Park stúdió hamarosan jól csengő név lesz a miskolci zenészek között.
A kilencvenes évek végétől kezdődően a zenélést egy időre felváltja a rádiózás. Kezdetben műsorvezetőként dolgozik, majd saját rádióállomások indításába kezd. A rádiók üzemeltetésével kapcsolatos feladatok néhány évre elveszik az időt az aktív zenéléstől.

2008 nyarán kéri fel Péter, hogy csatlakozzon a Holdviolához. Az átadott demo CD meghallgatása felejthetetlen élmény volt, melyről így mesél: „Ahogy megszólalt az első dal, rögtön elindult a libabőr. Aztán jött a második és a harmadik és a borzongás folytatódott. Ritkán van rám zene ilyen hatással. Peti zenei ötletei nagyon tetszettek és Zsófi hangja egyszerűen lenyűgözött. Csodálatos népdalaink feldolgozása ebben a zenei környezetben teljesen rabul ejtett. Nem sokat gondolkodtam a felkérésen, azonnal igent mondtam."

„Népdalaink hihetetlen energiát hordoznak, generációkon keresztül fennmaradva ma is megérintik lelkünket. Bízom benne, hogy zenénken keresztül mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy dalaink tovább éljenek, hogy gyermekeink is énekeljék őket gyermekeiknek."