Magyarország 20. századi történelme megérthetetlen a magyar könnyűzene nélkül - fogalmazott Bajnai Zsolt, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiumának elnöke az ünnepségen. Hozzátette: a Cseh Tamás Program egyebek mellett célul tűzte ki a magyar könnyűzenei örökség megőrzését is, ennek részeként immár a harmadik emlékpontot avatják fel. Ugyanezt a célt szolgálja az az oral history-sorozat is, amelyben a magyar könnyűzene történetének nélkülözhetetlen háttérszakembereit, zenészeit igyekeznek megszólítani, valamint terveznek egy poptörténeti sétákat lehetővé tévő applikációt is.
Csatári Bence, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatója az eseményen felidézte: a Balzac utcai Bosch Klub az 1960-as években vált a magyar könnyűzene legendás helyszínévé, többek között játszott itt az Illés együttes, a Radics Bélát is soraiban tudó Sankó, valamint a Hungária-előd Syconor zenekar is. Hozzáfűzte: az Illés Utcán című dala az első magyar nyelvű rock-, vagy ahogy a korban mondták, beatszámként itt csendült fel először 1965-ben. A zenekar szerzeményei közül itt hallhatta a közönség első alkalommal az Oh, mondd, a Légy jó kicsit hozzám és a Mindig veled című számokat is, amelyeket az Illés tagjai a kor ismert angol és amerikai slágerei közé illesztve játszottak.
"A korabeli hangerősítés nem állt a helyzet magaslatán, gyakorlatilag alig lehetett kivenni, hogy miről szólnak ezek a dalok, illetve, hogy milyen nyelven énekelnek a zenészek" - fogalmazott Csatári Bence, aki szerint a magyar beat-, később poprock-számok a magyar kultúra szerves részét képezik, ebben elévülhetetlen érdemei vannak a Bródy-Szörényi szerzőpárosnak.
Az 1960-as években rendszeresen a Bosch Klubnál "találkoztak" az Újpest- és Vasas-szurkolók, ezért a korabeli rendőrség és állambiztonság fokozott ellenőrzés alatt tartotta nem csupán a szórakozóhelyet, de az itt fellépő zenészeket is - mondta el a történész.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Szólj hozzá!