Augusztus 20-a Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István király szentté avatásának évfordulója, Szent István király ünnepe. Debrecenben azonban mindezeken túl a Virágkarnevál napja. A városban élőknek, és az idelátogató turistáknak mára már természetes, hogy ezen a napon igazi látványosság fogadja őket. 1966 óta szinte minden esztendőben.
„Kerékpár virágcorso és csata”
A szakirodalom a Debreceni Virágkarnevál hagyományának létrejöttével kapcsolatban egy 1905-ben rendezett virágkorzót említ. A legújabb kutatások alapján azonban ez a kezdeményezés sem volt előzmény nélküli: 1900. augusztusában a debreczeni polgári kerékpáros egyesület választmánya gyűlést tartott, melyen az egyesület tagjai elhatározták, hogy szeptemberben országos kerékpárversenyt rendeznek az egyesület új pályaterén – adta hírül a Debreczeni Újság.
A verseny fénypontja a „nagyszabásunak tervezett virágcorso, amelyet sok izléssel, pompával akarnak megvalósítani”. Ezen a virágkorzón készülhetett az a fénykép is, amelyen egy kackiás bajszú ifjú áll bokrétával díszített biciklije mellett, amely a „kerékpár virágcorso és csata” emlékére készült. A fotót Rédl Szigfrid MÁV-felügyelőnek dedikálta a képen szereplő fiatalember, a felvétel Knebel Jenő Kossuth utcai műtermében készült. A rendezvény nagy sikerrel zárult a Debreczeni Ellenőr 1900. szeptember 17-ei beszámolója szerint: „A Polgári Kerékpáregyesület által rendezett kerékpárversenyt tegnap délután tartották meg az egyesület miklós-utczai pályáján. A versenynek a legszebb idő kedvezett, s nagy közönséget csalt ki a pályára. Érdekességet különösen az kölcsönzött a versenynek, hogy jelen volt azon több országos hírű kerékpáros is.
Az 1905-ös virágkocsi-korzó története
1905 májusában felhívás jelent meg a Debreceni Mentő Egyesület alapítására. Abban az időben ugyanis szégyenletes volt a 80 ezres város ellátása. Ha valakit baleset ért, időbe telt, míg orvost kerítettek. A Mentő Egyesület ügye akkor már másfél évtizede vajúdott, pedig egy végrendeleti alapítvány megteremtette erre az alapot. Meg is tartották az előkészítő értekezletet, amelyen végül – mit sem változott a világ – azt határozták, ami ilyenkor szokásos: bizottságot alapítottak. Nem tétlenkedtek, hiszen június 14-én megrendezték a virág kocsi-korzót, amelynek bevételét egy mentőkocsi vásárlására szánták. A menet, amely 23 kocsiból állt, a Simonyi úton haladt, ahová nézőként csak jeggyel lehetett bejutni. Élén Debrecen város fogata haladt (képünkön), a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval, a díszítés is kék búzavirág és sárga akác volt. A nézők virágesőt zúdítottak a látványos kocsisorra. De nemcsak virág hullott, hanem csakhamar a debreceni rendezvények állandó réme, az eső is. Ez azonban senkit sem zavart, maradt az ázó közönség, és vonult a feldíszített kocsisor. A zsűri az első díjat Debrecen város fogatának, a másodikat a Lawn-Tennis Társaság fehér virágos kocsijának ítélte. A tulajdonosok azonban lemondtak a díjról, így azután Fisch Ernő margarétás és Szunyogh Sándor vadrózsás fogatát díjazták. A közönségdíjat – ma így mondanánk – Kállay főhadnagy piros pipacsos kocsija nyerte. De a legnagyobb tapsot mégiscsak a mentőkocsi kapta, ami szintén felvonult. A bevétel szép összeget tett ki: 1600 korona volt. Ezután bizony több mint hat évtized telt el, mire újra virágkocsik vonulhattak Debrecen utcáin.
Szólj hozzá!