Festetics-kastély

A ma múzeumként és rendezvény-központként működő keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya.
Építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Az egyemeletes, 34 helyiséges barokk kastélyt a 18. és 19. században többször átépítették, bővítették. 1769–1770-ben Festetics (III.) Pál, Kristóf fia végeztetett átalakításokat az épületen. Az építkezések a homlokzat változatlanul hagyása mellett megnövelték a szárnyakat. A következő jelentős átalakítást fia, Festetics (I.) György1792-ben kezdte meg. Nevéhez fűződik a déli, könyvtári szárny felépítése.
1883–1887 között Festetics (II.) Tasziló az északi szárny lebontása után új szárnyépületet készíttetett, amely tornyos középrésszel kapcsolódott a régihez. Ezzel majdnem megkétszerezte a kastély méretét, ugyanakkor meg is magasította az épületet, valamint központi fűtéssel és vízvezetékkel látta el. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.
A Festetics-kastély parkja természetvédelmi terület. Az épületet franciakert veszi körül, mögötte angolpark húzódik. Több száz éves fák, színes virágágyások, szökőkutak, szobrok – köztük Festetics (I.) György egész alakos bronzszobra –, a kerti tó és az oroszlános kút építménye gazdagítja. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi modellvasút kiállítást befogadó új épület.