A muzeális intézmény céljait három feladatban lehetett megjelölni, melyek egyaránt kifejeznek szemléletmódot, hangsúlyokat. Az első feladat a gyűjtemény megalapozása, a muzeális értékű anyag átfogó jellemzése, beleértve ebbe a gyarapodás történetét, a gyarapítást befolyásoló felfogások alakulásának értékelését és a gyűjtemény összetételének jellegzetességeit, sőt lehetőleg valamilyen jövőképet is. A második teendő a műtárgyállomány - és az archivált anyag - állapotának, őrzési körülményeinek, fizikai adottságainak felmérése, értékelése és azok minél átfogóbb, minél alaposabb javítása. Kiterjedt gyakorlati lépések mellett ez a munka részben párhuzamos az előbbi, tudományos kutatást igénylő feladat megvalósításával - hiszen a muzeális intézmény megőrző funkciója is történetileg alakuló, változó tevékenység -, részben azt a törekvést is hivatott beteljesíteni, hogy megerősödjön a munkatársak tárgyközpontú gyakorlati és tudományos gondolkodása, s nem utolsó sorban felelőssége. A harmadik feladat a gyűjteményt képező anyag és tudáskészlet közzététele, mégpedig úgy, hogy az egyes kiállítások, kiadványok alapján ez a tevékenység a korábbihoz képest átgondoltabbá, rendszeresebbé váljon, tartalmilag és szemléletét tekintve egymást világosan kiegészítő részek gazdag szövetét eredményezze, s ennek következtében a Magyar Plakát Ház a társadalmi, kulturális nyilvánosságban jól felismerhető helyet és funkciót alakíthasson ki. Ezen a téren a szemléleti váltás kulcsa az, amit úgy lehet kifejezni, hogy kiállítások rendezése helyett "komplex kulturális termékek" megvalósítására van szükség.
Számos közgyűjtemény őriz ma plakátokat Magyarországon. A legjelentősebb plakátgyűjtemények tulajdonosa a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya, az Országos Széchényi Könyvtár Aprónyomtatvány-Tára és a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tára. A Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely plakát-gyűjteménye a kortárs hazai plakátok legnagyobb hazai tárháza. Amennyiben erre a szándékra fogadókészséget találunk, úgy külön tematikus gyűjteményt hozunk létre e plakát-gyűjteményéből.
A plakátgyűjtemény nélkülözhetetlen forrása lesz a történeti, ipartörténeti, biográfiai, művészettörténeti, de más irányú kutatásoknak is. A magyar múlt eseményei mozaikszerűen rajzolódnak ki a plakátok képeiből, szövegéből, míg a grafikai plakátok a hazai művészeti élet értékes dokumentumai.
A megalapítandó gyűjtemény magában foglalja majd a Magyarországon az 1801-től megjelent szöveges plakátokat, és a grafikai plakátokat 1885-től kezdve.
Szólj hozzá!