Ráday-kastély


HonlapNem ismert
CímPécel, 2119, Kálvin tér 1.
Ráday-kastély
A Kastély a Pest környéki barokk kastélytípus egyik legjelentősebb képviselője, a gödöllői Grassalkovich-kastély „kistestvére”. (Át)építtetője, Ráday Gedeon a 18. század második felében fontos kulturális és társasági színhellyé tette, történelmi nagyjaink közül számosan megfordultak itt. Céljuk, hogy a 21. században a Ráday-kastély újra régi fényében ragyogjon, termeit élettel töltsék meg. A kastély Budapesthez való közelsége, jó megközelíthetősége és különleges atmoszférája okán kiváló rendezvényhelyszín lehet – legyen szó esküvőről, más családi és kulturális eseményekről vagy konferenciákról, szakmai tréningekről. Építéstörténet: Ráday Pál 1722 és 1730 között épített kúriát Pécelen, miután hitvese, Kajali Klára hozományaként került a család birtokába a péceli uradalom. Fiuk, Ráday Gedeon barokk kastéllyá bővíttette az épületet 1755 és 1774 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg. Így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek. Az épület kuriózuma a termeit díszítő freskók, amelyek nagy részét Scherwitz Mátyás készítette 1766 és 1771 között. Egykor az épületegyüttes részét képezte az úgynevezett "Képesház", melyet nevével ellentétben feltételezhetően inkább orangerie-nek vagy nyitott mulatóháznak szántak, valamint a kastélyhoz tartozott néhány, egyéb gazdasági célokat szolgáló melléképület és egy istálló is. Tűzvész után: A kastély tetőszerkezete 1825-ben leégett. Ekkor sérült meg több mennyezeti freskó is. 1872-ben a Ráday család anyagi gondjai miatt elárvereztette a kastélyt, ekkor került az a Kelecsényi család birtokába. A 20. század elejéig nem használták a kastélyt, majd az 1920-as években végeztettek nagyobb átalakítási munkákat. A II. világháború végén már rossz állapotban volt az épület, amelyet az 1950-es években államosítottak. A kastély eredeti bútorai, valamint kép - és éremgyűjteménye szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött. A gyógyintézet kiköltözése után az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésébe került. Kiállítóhely: Napjainkban, habár zajlik a kastély feltárása és helyreállítása, freskókkal díszített, berendezett termei mégis látogathatóak. Az épület legújabb kiállítása a korabeli használati tárgyakkal berendezett barokk konyha. A kastély zenei és kulturális rendezvények színhelyéül is szolgál: képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, fesztiválok és tudományos konferenciák zajlanak falai között. Freskókkal díszített szobák: A kastély földszinti termei közül a nagykönyvtár mennyezetfestése igazi kuriózum. A terem boltozatát négy tardosi vörösmárvány oszlop tartja, és osztja kilenc részre. E mezőkbe kerültek - Ráday Gedeon utasításai szerint - a különböző tudományokhoz kapcsolódó görög-római mitológiai alakok. A boltozatot festett korlát keretezi, amelyen amorettek ülnek, s kezükben a kastély könyvtárának gyűjteményéből megmintázott könyveket tartják. A kastély emeletének egyik legszebb helyisége a díszterem, amelynek falaira és mennyezetére görög és római mitológiai jeleneteket ábrázoló, erkölcsi üzenetet hordozó falképek kerültek. Ezek mintájául Bernard Picart és Philipp von Gunst rézmetszetei szolgáltak. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki ezeket a képeket - Ovidius Átváltozásainak tizenöt erkölcsi intelmét ábrázolják -, melyeket tanulságokat tartalmazó feliratokkal látott el. A királyi hálószoba falképei és a hozzátartozó portrésorozat a Habsburg-ház dicsőségét hirdette. A falakon a Habsburg uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött - napjainkra egyetlen kép sem maradt ránk a festményekből. A falképek azonban megmaradtak: a boltozaton a győzelem istennője, Viktória látható, alatta monokróm színezésű csata és éremképek, középen pedig II. József és Mária Terézia társuralkodói érme látható. E freskók a kastély belső dekorációi közül a legutolsó szakaszban, vélhetően 1772 után készültek. A királyi szalon vagy más néven biliárdszoba görög-római mitológiai jeleneteket ábrázoló freskói a tűzvészben és a kastély kórházzá átalakítása közben szinte teljesen elpusztultak, ám ez a helyiség is tartogat kuriózumokat. A boltozat alapvakolatán látható a hajdani freskó vörös és fekete színű előrajza, amely festészettechnikai szempontból egyedülállónak számít hazánkban. A kastély oldalszárnyai közül a Herkules szoba a legnevezetesebb, melynek feltárása napjainkban is zajlik. A szoba falait Herkules tizenkét tettének történetét ábrázoló falképsorozat díszíti. A szobának nevezetes vendégei is voltak: péceli tartózkodása idején rendszeresen itt volt elszállásolva Kazinczy Ferenc, és itt töltötte mézesheteit Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848-ban. Pécel: A főváros határában és a Gödöllői-dombság nyugati peremvidékén található település már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. Domokos pap és János plébános 1345-ben alapították a város első iskoláját. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el. A falu a 18. században a Fáy és a Ráday család birtoka volt. Nevezetes műemlékei a Ráday-kastély, a Fáy-kastély és a Pekáry-kastély. A Ráday-Kelecsényi kastély kertje: A kastélyhoz a 18. században barokk díszkert tartozott, amely kismérete ellenére igényes példája volt a korszak magyarországi kertművészetének. Benne pavilonok kaptak helyet, a kastélyoldalához pedig a leglátványosabb barokk kerti elem, ún. hímzéses parter került, amelynek bukszusból kiültetett mintái a kor hímzésmotívumait idézték. A kertet a 19. század folyamán angolkertté alakították, kanyargós utakkal, valamint látszólag szabálytalanul ültetett fa- és cserjecsoportokkal. A kert mai képe az 1960-as évek átalakításának emlékét őrzi, és annak idején a kastélyban működő kórház betegeinek gyógyulását szolgálta. Az utóbbi években ismét gondozott kert hiteles helyreállításához kertrégészeti kutatások szükségesek.
 
Képtár
  • Ráday-kastély kép 12512
  • Ráday-kastély kép 12513
  • Ráday-kastély kép 12514
  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.
 

Szólj hozzá!


KoreaON 2024: az acapellától a fergeteges K-pop buliig

KoreaON 2024: az acapellától a fergeteges K-pop buliig

Idén 5 éves a KoreaON kulturális fesztivál, ami évről évre megújuló programsorozattal jelentkezik. Májusban a Comic Con vendégrendezvényeként...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Loreena McKennitt ismét elhozza Budapestre a kelta zene varázslatos világát

A többszörösen díjazott kanadai énekesnő és dalszerző – 2004-ben megkapta a Kanada Rendjét, és 2013-ban Franciaország Nemzeti Művészetek és Levéltárak Lovagja lett – 2024-ben 24 állomásos tavaszi európai turnéja keretén belül Budapestre is ellátogat, március 24-én érkezik az MVM Dome-ba.

Koncz Zsuzsa az Arénában: Jelbeszéd 2.0

Az énekesnő tizennegyedszer lép a Sportaréna színpadára, legutóbb tavaly adott ott koncertet – április 13-án a közelmúltban készült Koncz Zsuzsa-albumok, így a Tündérország, a Vadvilág és a Szabadnak születtél dalai csendülnek fel a Jelbeszéd 2.0 elnevezésű koncert égisze alatt.

Egyetlen alkalommal újra megjelenik nyomtatásban a PESTI EST

Április 4-én (...) kerül a mozikba a rendszerváltás körüli időszakot felelevenítő Kék Pelikan című film. A bemutató kampányának részeként a filmet forgalmazó JUNI11 Distribution életre kelti a kilencvenes évek és az ezredforduló legendás programmagazinját – írja a Magyar Narancs.

Új tagot keres a Szent Efrém Férfikar

Ha hiszed, ha nem, a férfikar bejelentett, főállású énekest keres. A félig-meddig családi zenekarból ugyanis kiszáll Bubnó Márk – őt egy különleges koncerttel búcsúztatják, az eseményt csatoltuk.
Új koncertek