Drámai gyerekkor, mély, sosem gyógyuló sebek, egy nagy szerelem és az agyonhallgatott öngyilkosság... Következzék 16 tény a sármos énekes életéről és haláláról.
1. Tragédiák sora kísérte már a kisgyerekkorát is. A nagyapja a New York palotából vetette ki magát, az apját pedig a származása miatt ölték meg még a háború alatt. Édesapja – aki csupán 40 éves volt, mikor meghalt –- amatőr nyelvújítóként élte az életét, de a magyarosított szavait kigúnyolták, nevetség tárgyává tették. A kis Palika még egyéves sem volt, mikor meghalt.
2. A kisfiú és két nővére csak az anyjukra számíthatott, ám a kegyetlen nő nevelőszülőkhöz adta a kicsiket. 1956-ban aztán az Egyesült Államokba disszidált, a legnagyobb lányát még elvitte Bécsbe, de aztán otthagyta egyedül a pályaudvaron. Ezzel a nyomasztó lelki teherrel és feldolgozhatatlan élményekkel futott neki az életnek Szécsi Pál.
3. Mivel állami gondozásba került, úgy tűnt, sosem fedezik fel. Az Athenaeum nyomdában volt segédmunkás, majd egy strandon kabinos, mígnem a Divat Intézet munkatársa kiszúrta magának, és manökent faragott Szécsiből.
4. Az áttörést 1965 szilvesztere hozta el, ekkor a Gellért szállóban lépett kifutóra, ahol egy-két számot is elénekelt. Ott döbbentek rá többen is, hogy Szécsi őstehetség. Hiába jöttek azonban a sikerek, a slágerek, hiába rajongtak érte a nők és hiába lett egyik pillanatról a másikra imádott közönségkedvenc, a belső vívódásai nem engedték, hogy boldog legyen.
5. Egy Budapesten dolgozó lengyel manökent vett el feleségül, még Lengyelországba is követte, ám a kapcsolat kihűlt, így Szécsi hazatért. Itthon ő volt a sztár, de a baljós gondolatai az ital felé terelték.
6. 1972-ben, a Magyar Rádióban véletlenül megismerkedett Domján Edittel. A két szélsőséges, önmagában bizonytalan ember vibráló, nagy szerelmet élt meg, viszont képtelenek voltak megtartani a másikat. Szécsinek ekkor már több öngyilkossági kísérlete volt.
7. Sokkolta a hír, hogy a színésznő öngyilkos lett, és az is, hogy mielőtt meghalt, elvetette a közös gyereküket. Szécsi titokban Németországba szökött, azt tervezte, hogy az anyja után utazik az Egyesült Államokba. Fel is hívta telefonon, de a következő letaglózó választ kapta: „Nem azért jöttem el ilyen messzire, hogy a gyerekeim utánam jöjjenek.”
8. A nő (mert anyának nehéz nevezni) később, már fia halála után, megbánta a kijelentést. A két lányával találkozott, s sírva ismerte be, hogy rossz anya volt.
9. 1974 januárjában még arról írtak a lapok, hogy nyáron a SZÚR-on, vagyis a Színész-Újságíró labdarúgó rangadón (70 ezer ember ment ki az évenkénti eseményre) végre összeáll a Koós-Aradszky-Szécsi csatársor.
10. Februárban aztán csak a bennfentesek tudták, hogy mit jelentett a Kamara Varieté igazgatóságának rövid közleménye, mely szerint betegség miatt a Rázzuk a rongyot című zenés műsorban Szécsi helyett Payer András lép fel. Szécsi Pál ekkorra már teljesen kikészült lelkileg.
11. Már előző év decemberében is le kellett mondani a nevében egy fellépést, a Szocialista Brigádok ajándékműsorán szerepelt volna az Ikarus Művelődési Házban, de nem ment el. Helyette az utolsó pillanatban a színész Harsányi Gábor ugrott be.
12. Szécsi Pál végül 1974. április 30-ánbelehalt a sokadik öngyilkossági kísérletébe. Meg akart szabadulni a kiskori traumáktól, a meg nem értésből, és képtelen volt elviselni, hogy nagy szerelme, Domján Edit miatta (is) lett öngyilkos.
13. Már negyedik napja halott volt, amikor május 4-én megjelenhetett a halálhíre a napilapokban. A felsőbb utasításnak megfelelően nekrológról szó sem lehetett, talán a hírt is csak azért hozták le, mert a fél Budapest erről beszélt már ekkor. Jellemző módon a május 4-én megjelent, 12 oldalas Népszabadságban a 8. oldalon, a rövid hírek között elrejtve jelentették be a népszerű táncdalénekes halálát. A lehető legrövidebben: „Szécsi Pál táncdalénekes 30 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt.” A rövid hírek közül a 14. számú lett az ország egyik legnépszerűbb emberének tragédiája. Megelőzte – többek között –, hogy új személygépkocsi-szervizt adtak át Sümegen. Cinikus (lásd még Arcanum Digitális Tudománytár).
14. Halála után a Kamara Varieté is kiadott egy rövidke közleményt, amelyben mély fájdalommal tudatták, hogy elhunyt. Az is csak a hetvenes évek Magyarországán fordulhatott elő, hogy a halálhír rovatban Szécsi tragédiáját megelőzte a közvélemény számára ismeretlen özvegy Nagy Lajosné, született Buzás Terézia amúgy szomorú halála.
15. Arról, hogy egy pénteki napon a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra, egy rövidke közleményből akár tudhattak is volna az emberek, de azt is eldugták a lapok. A kiváló dalszerző, S. Nagy István jelentette meg a temetés időpontját. A Farkasréti temetőt megrohamozták a rajongók, mindenki ott akart lenni a ravatalozóban, egymást taposva próbáltak bejutni. Koós János próbálta útját állni a hisztérikus és elkeseredett rajongóknak.
16. A búgó hang örökre elnémult, a sármos mosoly örökre tovatűnt. Harmincéves volt csupán az az énekes, aki a gyerekkorában kapott mély lelki sebekkel már nem akart élni ezen a világon és akinek tragédiáját elhallgatták az újságok. Még egy rövidke nekrológ sem járt a korszak ünnepelt énekesének...
Nyugodj békében, Szécsi Pál!
Az írás eredetije az Újságmúzeum oldalán olvasható,
köszönjük a közlés lehetőségét!
Szólj hozzá!