Mit kell tudnunk az új albumról?
Az új album, hangulatában az "Ébredés" című lemezemet idézi. Ismét feldolgoztunk gyöngyszemeket a magyar könnyüzenei palettáról: Első villamos, Mikor elindul a vonat, Gyere szállj velem, Egyszer volt stb. Mi is írtunk dalokat: Tél, Mi az, hogy Díva?, Máshol Máskor, Angyalos-Ördögös, amelyekben a saját gondolatainkat meséljük el. Szerzőim továbbra is a zenekar tagjai közül kerültek ki, dalszöveget régi művész barátom, Zöldi Gergely jegyzi. A zenei stílusa jazz-pop-latin és világzene. Magyarországon még talán nem olyan megszokott, de itt sok dal duett, illetve tercett formájában hangzik el. Nagy örömöm lelem a közös éneklésben. Partnereim: Korpás Éva, Lakatos Róbert, Kocsis Tibor, Fehér Adrienn, Berkes Gabi és a Voice-ban megismert 12 tanítvány.
Ha már a Voice-ot említi: a külvilág azt gondolhatná, hogy az idejét jócskán lefoglalják a Voice teendői... Emellett hogyan maradt idő egy új lemez felvételére?
Az igaz, hogy tavaly májusban még teljesen mást gondoltam erről az évadról... Nem volt tervben sem a VOICE, sem a koncert, sem az új album. De hát az életünk néha a dinamikus, gyors döntéseken múlik, így kapcsolva a kellemeset a hasznossal, gyorsan összeállítottam egy kiadós zenei anyagot. A többit meg hozta az élet...
Ön szerint nehezebb vagy könnyebb dolog olyan előadóként létezni, aki pályája során nem egy, hanem több műfajt érintve állítja össze a repertoárját?
Mindenesetre tudni kell váltani. Ha visszagondolok, 18 évesen, amikor kezdtem, mint klasszikus zongorista álltam és énekeltem musicalt a színpadon, aztán 20 évesen prózát játszottam a Nemzeti Színházban, és másnap Hegedűs D. Gézával énekeltem francia sanzonokat, illetve szaladtam a stúdióba vokált énekelni a Charlie-nak. Tehát nem most kezdődött, és ma már ráadásul hosszabb is a lista. Jó, ha az embernek van egy semleges órája a szaladásban, ahol rendezni tudja a gondolatait, és fel tud készülni a következő feladatra. A mai napig nagyon élvezem a sokműfajúságot, rengeteget lehet tanulni, és az egyikben kipihenheti a másikat az ember.
Több helyen is hangsúlyozzák a zenélés családi hagyományait az Ön esetében. Amit édesapjától (Malek Miklós), édesanyjától (Toldy Mária) vagy esetleg a tetvérétől (ifj. Malek Miklós) kapott, át tudta-e örökíteni a saját gyermekeire is?
Átörökíteni csak a zene szeretetét lehet. Erőltetni semmit sem érdemes. Hála Istennek, nagyon mélyek ezek a gyökerek bennünk, így a két fiú is talált magának hangszert, sőt, a gyermekeknek szóló műsorunkban már együtt is zenélünk. A kislányt pedig momentán nem lehet a színpad közelébe engedni, mert feljön, és kiszedi a kezemből a mikrofont...
A Müpa-koncert milyen helyet foglal el a pályáján?
Amikor először léptem a Bartók terem színpadára, nagyon elérzékenyültem. Akkoriban már kint éltünk Bécsben, és hallottam az épületről, de nem volt alkalmam belülről is megcsodálni. El sem tudtam képzelni, hogyan nőtt ki a földből ez a csoda, ahol a színpadon állva úgy érezheti magát az ember, mint gyöngy a kagylóban. A koncerttermeket is, mint a színházakat, templomokat, körbeleng valami selymes aura, ott lebegnek a nagy művek, szinte hallani még a hangokat, a nevetést, a sírást, a tapsokat. Finoman fogalmazva itt lehet igazán ÉREZNI, amit nem láthatunk. Nagy áldás egyszerre ilyen sok embernek énekelni, mérföldkő az életemben ez a koncert is, egy korszak vége - és egy új kor kezdete.
Mi alapján választja ki a közreműködőket, a barátait, amikor egy-egy koncert megszervezésére kerül sor?
Hagyom, hogy a sors vezéreljen, megynyílok műfajok, emberek felé, és figyelek. Ajtók nyílnak és bezárulnak. Előfordul, hogy én választok, de sokszor választanak engem. Például így játszunk évek óta a Budapest Jazz Orchestrával, a szegedi Molnár Dixieland-del, a Tiborcz Trióval. Czutor Ignácot, Kocsis Tibort én kerestem meg, Korpás Évával és Lakatos Róberttel pedig egy közös műsorban barátkoztunk össze.
Színpadi, zenészi, színészi, családi tapasztalatait egybevetve, milyen fontos tanáccsal látna el egy szárnyát próbálgató ifjú tehetséget?
Nagyon fontos a mondanivaló! Tudnom kell, miért vagyok a színpadon, csakis olyan dalokat énekelhetek, amelyekkel maximáisan azonosulni tudok. Mindig a szeretet vezéreljen. Alapos felkészülés után engedjek el minden félelmet, és csakis arra koncentráljak, ami a lényeg, hogy a zenét adom és veszem, adom és veszem, hogy jönnek a gondolatok és mennek, jönnek és mennek...
Szólj hozzá!