Beving már fiatal korában zenei tanulmányokat folytatott, többéle műfajban is kipróbálta magát (tanult jazzt, dobolt egy rockzenekarban, konzervatóriumba járt zongora-szakon, hobbiból elektronikus zenét szerzett), de különböző okok miatt mind megszakadt egy ponton, ám a zene végül utat talált magának Beving életében, igaz, meglehetősen későn, a harmincas évei végén.
Egy kisebb kimerültség után terápiás céllal kezdett újra zongorázni, és ekkor állt össze minden ahhoz, hogy átadja magát a zenének, és kiadja magából a dalait. Ugyanekkor egy közeli barátja halálára komponált egy emlékdalt, amit a barát családjának kérésére rögzített, és ez elvezette első nagylemeze anyagához.
A 2015-ös Solipsism váratlanul nagy siker lett a Spotify-on, ami után leszerződtette az egyik legjelentősebb klasszikuszenei kiadó, a Deutsche Grammophon, ahol már négy nagylemeze jelent meg. Kompozícióiban a műfaji határok elmosása jelenik meg, ambientes-jazzes-kortárs zene jellemzi, ami élőben sokszor transzcendens élményt eredményez előadónak, hallgatónak egyaránt.
Joep Beving, klasszikus zene, MOMkult
Szólj hozzá!