A tavalyi online változat után ismét személyesen hallgathat egész nap Richard Strauss-darabokat a közönség – tizenegy koncerten. (Figyelem: Richard Strauss nem volt rokoni kapcsolatban a bécsi keringők neves zeneszerzőivel!!)
Az idei egész napos hangversenysorozat családi koncerttel indul: a Burleszket a MÁV Szimfonikusok adják elő Várjon Dénes zongorajátékával, Farkas Róbert vezényletével és Lakatos György magyarázataival, majd Zalai Antal, Farkas Gábor és a Nemzeti Énekkar ad kamara- és kóruskoncertet. Délután a Budapesti Vonósokkal találkozhat a közönség, Palojtay János játékában megismerkedhetnek Strauss zongoradarabjaival, majd nagyzenekari és kamaramuzsika váltja egymást Rajna Martin és a Győri Filharmonikus Zenekar, Takács-Nagy Gábor és a Concerto Budapest, Vass András és a Pannon Filharmonikusok, illetve a BFZ muzsikusainak előadásában.
Este a daloké lesz a főszerep: Pasztircsák Polina egy teljes dalkoncerttel készül, a Budapesti Fesztiválzenekar hagyományos záróhangversenyén pedig elhangzik majd a Négy utolsó ének a csodálatos ausztrál szoprán, Eleanor Lyons hangján.
A napot a szerző talán legismertebb és legoptimistább műve, az Imígyen szóla Zarathustra zárja a kiváló Strauss-karmesterként is számon tartott Fischer Iván vezényletével, aki így kommentálta az eseményt:
„A zsenik nem mind angyalok. Richard Strauss zsenialitásához nem fér kétség. Filmfelvételeken kifejezéstelen arccal, szinte unottan vezényli saját műveit. De micsoda művek ezek! A nagy szimfonikus költemények, a Till, a Don Juan, a Zarathustra azonnal meghódították a világot. A Salome forradalmasította az opera műfaját. A dalok, a versenyművek a huszadik század legszebb alkotásai. A Rózsalovagot minden muzsikus imádja, én is. Úgy tűnik, ennek a hiú, opportunista embernek valami isteni tehetség olyan darabokat diktált, amelyek messze felülemelkedtek azon a világon, ahova véletlenül beleszülettek.”
Hogy mire utalhatott Fischer Iván?
Míg Schönberg 1933-ban elmenekült Németországból, és amerikai száműzetésben, tanítással kereste kenyerét, Strauss még abban az évben elvállalta a német zene új, hivatalos szervezetének, a Reichsmusikkamernek az elnöki tisztét. Talán még ennél is rosszabb, hogy utolsó operájának, a Capricciónak a nyitó szextettjét a háború idején Baldur von Schirach, Bécs náci kormányzójának villájában mutatták be.
Strauss állítólag darabokat is írt a nácik számára, köztük a Goebbelsnek dedikált "Das Bächlein" című dalt. A forrásunk szerint még legalább egy olyan levelet is tulajdonítanak neki, amelyben hűséget fogadott Hitlernek.
Strauss védelmezői azonban megjegyzik, hogy végül azért vesztette el a nácik által felkínált posztot, mert ragaszkodott ahhoz, hogy Stefan Zweig – A hallgatag asszony című vígopera zsidó librettistája – szerepeljen a színlapon az 1935-ös drezdai premieren. Állítólag Strauss több zsidó élet megmentéséhez is hozzájárult a háború későbbi szakaszában, már csak azért is, mert menye és unokái is érintettek voltak – ez utóbbi tényt hozzák fel a nácikkal való együttműködése okaként és védelmére.
A maraton teljes programja itt.
Adatbázisunkban a csatolt koncerten kívül is elérhetők jegyek..
Müpa, Strauss maraton
Szólj hozzá!