Az Európa Kiadó 1981-ben, az URH feloszlása után jött létre: Menyhárt Jenőhöz, Kiss Lászlóhoz és Salamon Andráshoz negyedikként Dénes József „Dönci” csatlakozott. A zenekar már a kezdetektől a saját útját járta, és nem követte a korabeli zenei konvenciókat. Dalaikban mégis pontosan megjelent az adott időszak valósága: a nyolcvanas évek cenzúrája, a rendszerváltás bizonytalansága, valamint a jelen megélhetési nehézségei és politikai megosztottsága. A több mint négy évtized alatt a formáció számos változáson ment keresztül, több felállásban működött, miközben végig megőrizte gitárközpontú, alternatív rock és posztpunk hangzását, valamint ironikus, a szabadság kérdését feszegető szövegvilágát.
Az első hivatalos nagylemezük, a Popzene 1987-ben jelent meg Menyhárt Jenő, Kiss László, Víg Mihály és Tóth Zoltán „Spenót” felállásban. Már ekkor egy kiforrott hangzásvilágot képviseltek: egyszerű, ismétlődő gitár- és basszustémákra épülő dalok, feszes, gyakran monoton ritmussal és Menyhárt Jenő jellegzetes, beszédszerű énekével. A lemezen hallható számok – például a Popzene, a Szabadíts meg vagy az Elmentek a fiúk – személyes történeteken keresztül mutatják be a nyolcvanas évek magyar valóságát: a cenzúra elviselhetetlen mértékét, az egyén szabadságának korlátozását és a fullasztó, perspektíva nélküli jövőképet. 1986-ban és 1987-ben rendszeresen koncerteztek országszerte, általában a Balaton társaságában, továbbá olyan klubokba és fesztiválokra jutottak el, mint az amszterdami Melkweg és az 1986-os Glastonbury.
Az 1989-es Szavazz rám dalai már konkrétabban beszélnek arról, hogy a jelenlegi hatalom a végéhez közeledik, és megkezdődik a rendszerváltás korszaka. A kilencvenes években az Európa Kiadó újabb és újabb felállásokban próbálta megtalálni önmagát. Ennek az időszaknak az egyik fontos lenyomata az Itt kísértünk – Love ’92, amelynek anyaga végül 1993 tavaszán jelent meg. A harmadik nagylemezt azonban egy teátrális búcsúkoncert követte 1994 januárjában a Katona József Színházban. Menyhárt Jenő pedig hosszabb időre Amerikába költözött.
Az Európa Kiadó a kétezres években vált újra igazán aktív koncertzenekarrá: 1997-ben a Sziget programszervezője megkereste a frontembert a fesztiválon való fellépés lehetőségével. A korábbi tagok mind igent mondtak a felkérésre, így a zenekar újra összeállt. A Hajón 2004-ben, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának éjszakáján adtak először koncertet. Az eredetileg három alkalomra tervezett programsorozat azonban olyan jól sikerült, hogy abban az évben még négyszer visszatértek a fedélzetre.
Az utóbbi két évtizedben megjelent kiadványok – köztük a 2013-as Annak is kell, a 2016-os …Valahol lenni… és a Love 2020 – a zenekar aktuális korszakát dokumentálják. Ezeken a lemezeken továbbra is reflektálnak a jelenre: az új dalok mellett régi számok átdolgozott változatai, valamint a megszokottnál szabadabb felépítésű, nem hagyományos verze–refrén szerkezetek is megjelennek.
A 2026 januárjában megjelent Könnyedén vett apokalipszis a zenekar 2023 és 2025 közötti időszakát dolgozza fel. A lemez egy négyszámos EP-nek indult, végül egy hat dalt és két audió közjátékot tartalmazó anyaggá nőtte ki magát. Ahogy Menyhárt Jenő fogalmaz:
„A jövő itt van, és végre itt van ez az album is. Nehezen született, de könnyedén vett apokalipszis. A káosz szerencse sütije. Ideje megnézni, milyen üzenet vár benne.”
Az album egyik különlegessége, hogy a négy új szám – Könnyedén vett apokalipszis, Akár a csillagos ég, Én a 99, Igen, ez vér – mellett az 1982-es Mocskos idők most először szólal meg stúdióminőségű felvételen, ráadásul új videóklipet is forgattak hozzá. A dal a HBO gyártásában megvalósult Besúgó című sorozat főcímdalaként is ismert, ami új megvilágításba helyezi az üzenetét, és különösen érvényessé teszi a jelenkori magyar valóság tükrében.
Április 30-án Menyhárt Jenő, Bujdosó János, Kálmán András, Herr Attila és Gyenge Lajos előadásában hallhatja a közönség az új dalokat.
>>>>>>>
Az Európa Kiadó előtt a magyar alter egyik feltörekvő tehetsége, a Brumiko lép színpadra. A tavaly alakult formáció a nyolcvanas, kilencvenes évek kultikus hazai undergroundjából inspirálódik, de egy kis lágy indie melankólia is felfedezhető dalaikban.
P.S. A cikkben is emlegetett Kiss Lászlóval (Kiss LLaci) Ausztráliába történő utazása előtt készítettünk interjút, ami itt olvasható. Jó hírünk, hogy Llaci már visszatért, és a fiúk (KiSs LLáSzLó & ThE Not So BaD NeWs) elmennek szombaton a Hunniába, és rövid kis pihenőként a zűrzavarban lenyomnak egy jó kis koncertet Bihari Balázs vendégeskedésével.
Európa Kiadó, A38
Szólj hozzá!