A nap kevesebbet süt, a fákon megjelennek az első sárguló levelek, a fesztiválok hirdetéseit pedig sorra felváltják az új évadról szóló plakátok. A szabadtéri koncerthelyszínek átadják helyüket a kluboknak, a zenekarok közösségi oldalain egymást követik az elmúlt hónapok bulijait összefoglaló, köszönetnyilvánító bejegyzések, az előadók pedig visszavonulnak stúdióikba, hogy a hosszú, fellépésekkel töltött hetek után lelassuljanak és elmélyüljenek az alkotói folyamatokban.
Ami a közönséget illeti: a karszalagok a csuklókról a fiókokba kerülnek, a napszemüveg helyett a pulóverjeinkért fordulunk vissza indulás előtt, a péntek estéket pedig már inkább egy pohár vörösbor tárasáságban töltjük a barátaink körében, mintsem valamelyik vízparton fröccsöt iszogatva. Kérlelhetetlenül elbúcsúzott a vibráló, zajos nyár és megérkezett az ősz, a maga misztikus, melankolikus hangulatával.
Az elmúlás nem csak az évszakokat, hanem nem egyszer az emberi kapcsolatokat, érzéseket is jellemzi. A művészek által az egyik leggyakrabban feldolgozott emóció a szerelem. A szerelem, amely épp annyi arcát mutathatja meg, mint – metaforánknál maradva – a természet. Egyszer nyárias: játékos, bohém, szenvedélyes és spontán, a következő pillanatban pedig éppen olyan elmúló, borús, negédes és szürke, mint egy novemberi este. Miért pont novemberi? Olvass tovább, hamarosan kiderül.
Ezt a kettőséget nemhogy megfogalmazni, behatárolni, hanem átélni is nehéz és mi nyújtana nagyobb támaszt az érzelmek viharában, mint a zene. Az első tinédzser szerelemtől kezdve, a futó kalandokon át, a vélt „nagy ő” elvesztéséig, a csalódás, tévedés, elutasítás, se veled-se nélküled viszony vagy szakítás megélésére, feldolgozására mindig megfelelő eszköz egy fülhallgató és a megfelelő lejátszási lista. Utóbbi összeállításokban idehaza rendszeresen feltűnnek egy bizonyos magyar fiúbanda számai, akikre mindig számítani lehet, ha szerelmes dalokról van szó.
A SOULWAVE megfogalmazza és kimondja az igazságot akkor, amikor még túlságosan fáj önmagunknak bevallani azt. Átvezet a tagadás, harag, alkudozás, szomorúság és elfogadás fázisain, hiszen mondjuk ki: a szakítás a szív halála. Még szerencse, hogy idővel képes reinkarnálódni...
Fodor Máté, Huszár Ádám, Szabó Ferenc, Góczán Gábor és Holdosi Attila hosszú idő után visszatérnek az A38 fedélzetére és a modern akusztikus rock- és popzene dallamain keresztül megpróbálják előhívni a szelíd mosolyok mögött megbújó fájdalmat, majd a budapesti éjszakába üvöltve messzire űzni azt.
A koncert az együttes első magyar nyelven kiadott számától, a 2015-ben debütáló Szélcsendtől indít, majd biztosan érkezik a szintén a háromszoros platinalemezen megjelent, több, Comet-díjra jelölt Kalandor, a Szakács Gergővel közös Minden tévedésem, valamint az tavalyi év végén debütált Merülök trackes stúdióalbumon helyet kapó Miattad. A látványban is különleges show ígérete mellett, a Soulwave extrán új dalok érkezését is belengette a novemberi eseményig, amik nem kizárt, hogy a Duna addigra lelassult vízén fognak először élőben felcsendülni.
Habár a 2007-ben alapított, Petőfi Zenei Díjjal és Fonogram-díjjal kitüntetett, Eurovíziós dalválogatót is megjárt csapat tagjai az évek során többször cserélődtek, a mondanivaló állandó maradt:
„Minden egyes tévedésem/ Erősebbé tett, mint régen/Már tudom, nem hordhatom/ A világ súlyát a vállamon…”
Ha most léptél ki egy stabilnak hitt kapcsolatból; nehezen megy az elengedés; folyton a rossz emberekkel sodor össze az élet vagy csak szimplán túl régóta vagy egyedülálló: ott a helyed az Eltört Szívek Klubjában!
SOULWAVE, A38
Szólj hozzá!