A miskolci Edda Művek 1983-as feloszlásáról és búcsúkoncertjéről a Magyar Televízió Ifjúsági Osztálya számára Almási Tamás rendezésében Kölyköd voltam címmel dokumentumfilm készült, amelyet azonban a zenekar frontembere, Pataky Attila le akart tiltatni. A filmet végül 1985-ben bemutatta a televízió, néhány magyarországi és külföldi filmfesztiválon levetítésre került, sőt még a francia ARTE tévécsatorna is megvásárolta, de itthoni moziforgalmazásig soha nem jutott el. A Recorder június 16-án, kedden levetíti a ritka filmet a Dürer Kerttel közös szabadtéri vetítésen, mely előtt és után még egy beszélgetésre is sor kerül Almási Tamás rendezővel.
1983 őszén megjelentek a plakátok, hogy az EDDA Művek – tagjainak közös elhatározása alapján – az év végén megszűnik, a zenekar búcsúkoncertjét 1983. december 17-én, szombaton tartja a miskolci Sportcsarnokban. A plakátokon csak négy arc – Pataky Attila, Slamovits István, Fortuna László és Zselencz László – volt látható, a billentyűs Gay Tamás és a szaxofonos Kegye János nem számított állandó tagnak.
Ekkor már napvilágot látott, hogy a búcsúból koncertlemez és film is készül. A filmet Almási Tamás rendezi, aki Ballagás című mozijában már használt Edda-számokat. Azt is tudni lehetett, hogyan alakul majd a főszereplők sorsa: Pataky Fortunával Norvégiába megy vendéglátózni, hogy összeszedje magát, aztán visszatérjen a színpadra. Slamó pedig Miskolcon marad. Film és lemez mellett egy könyv is várta a maga sorsát. Riskó Géza Eddáról szóló munkája már régen kész volt, de nem hagyhatta el a nyomdát. Senki nem tudta, pontosan miért. Állítólag adminisztrációs hibák miatt csúszott a megjelenés, a városban persze az terjedt, betiltották. Nyomdából kilopott nyers példányok jártak kézről-kézre Miskolcon.
A búcsúról is szóló kész film sok Edda-rajongó számára csalódást okozott, mert nem egy hagyományos koncertfilm lett belőle az este teljes dokumentálásával. Való igaz, lett viszont helyette egy nagyon izgalmas dokumentumfilm, amely bemutatja egy zenekar szétesésének végét, a nyolcvanas évek eleji-közepi szocializmus puhulásával eljött GMK-s, maszekolós, vadkapitalista önmenedzselő világát, de persze a magyar popzene egyik fontos zenekarának utolsó koncertjét is.
A filmről ezt írja a Retoriczu:
"A film egy kiváló rockdokumentáció lehetett volna...
Kiderül belőle a zenészek sorsa, üzlet, pénz, siker, sikertelenség.
Kiváltképp az együttes felbomlásának okai, valamint az igazi személyiségek és emberi értékek, naivitások stb...
Teljesen véletlenszerűen elhangzik néhány idézet depressziós rajongók leveleiből, akik öngyilkosságra készültek vagy egész egyszerűen tényleg pocsékul érezték magukat.
A film azonban egyáltalán nem rájuk koncentrál!
A filmet a televízióban 1985. januárban levetítették, ami igencsak megnehezítette az Edda újjászervezését, de megakadályozni nem tudta.
A bombasztikus sztorikon túl csak igen rövid bevágásokon láthatunk egy keveset abból, amire fel lehetett volna építeni a filmet: a közönség sírva csápolta végig az egész koncertet. Leírhatatlan volt a hangulat.
A rövid koncertjelenetek nagyon jók és egy kiemelkedő zárójelenet:
A koncert végén a 4 Edda-tag elénekelte a közönséggel a "Játék véget ért nekem", című dalt.
A rajongók énekelve, sírva ölelgették egymást. Kiabálták: ?Maradjatok együtt!!!?
Ezt a hangulatot meg lehetett volna ragadni! Ennél a jelenetnél az operatőr fantasztikus munkát végzett.
Valószínűleg a koncert nagy részét felvették, ami ragyogó nyersanyag lett volna a magyar rock történelem legszomorúbb, ugyanakkor legjobb koncertfilmjéhez.
Ezért igencsak fájó látni, hogy a rendező egy bombasztikus botrányfilmet készített."
Szólj hozzá!