Pénzes Máté zeneszeretete már korán elkezdődött. Olyannyira, hogy édesanyja hasában már részt vett Szörényi Leventéék egyik búcsúkoncertjén, és már a születése előtt eldőlt az is, hogy ő bizony zongorázni tanul majd, hiszen szülei már meg is vették a zongorát. Azonban, ahogy a tinédzserek többsége, természetesen Máté is inkább gitározni szeretett volna...
.jpg)
Amikor azonban a korabeli (6–8 éves!) gyerekekből megalakult a Kölyök Band formáció, kiderült, hogy a zongoratudás is nagyon jól hasznosítható. Az egyik zeneiskolai tanára rockzenész is volt, így Máté hamar megtanulta a műfajhoz szükséges fogásokat. Ebben az időszakban próbálta ki először a Hammond orgonát is, amely már akkor kedvencévé vált; a szerelem pedig azóta is tart, immár a Pénzes Máté és a Zseb nevű formációban. Lemezbemutatójuk alkalmával egy igazán „sokszínű” koncertre számíthat a közönség a Müpában.
Hogyan alakult meg az együttesed?
A formáció létrejötte az első szólóanyagomhoz, az EGO-hoz nyúlik vissza. A koronavírus-járvány ideje alatt rengeteg szabadidőm lett, amely alatt természetesen új ötletek is születtek. Tudtam, hogy ezek nem alkalmasak egyik aktuális zenekar műsorába sem, ezért elkezdtem összeállítani a saját, szigorúan instrumentális anyagomat. Az egyre több szabadidő azt is eredményezte, hogy az egyes dalokhoz megfogalmazódott bennem, kivel lenne jó eljátszani őket. Így jött létre a járvány után a lemez és a számokhoz tartozó Live Session videók, amelyekben olyan zenészek játszottak velem, mint Szeifert Bálint, Törőcsik Kristóf, Tátrai Tibor vagy Solti János.
Amikor az utolsó dalok keverése zajlott, eszembe jutott, hogy a következő évben lesz 50 éves a valaha volt kedvenc albumom, az LGT Bummm!. Természetesen az ötletek egymást követték, és az előző lemezről meghívtam néhány barátomat, akikkel tulajdonképpen ehhez az anyaghoz megalapítottuk a Pénzes Máté és a Zseb zenekart.
A zenekar jelenlegi felállása:
-
Pénzes Máté: Hammond-orgona, billentyűs hangszerek, vocoder
-
Kiss Péter: gitár
-
Heilig Tamás: basszusgitár
-
Ferencz László: dob (Boros Leventét váltotta a poszton, aki a Qualitons újraindulása miatt már nem tudta vállalni a közös munkát)
-
Nagy Barnabás: ének (szerk.)
Legnagyobb példaképeid az LGT és a Fonográf. Miért éppen ezek a zenék fogtak meg?
Természetesen fiatalként azokat a zenéket hallgattam, amelyek otthon elérhetők voltak lemezen vagy kazettán. Édesapám szabad kezet adott nekem a keresgélésben, de időnként adott egy-egy lemezt, hogy azt mindenképp hallgassam meg. Így kerültek a kezembe az Illés és a Fonográf, később pedig az LGT lemezei. A Kölyök Band-béli legjobb barátommal mutogattuk egymásnak a felvételeket: én vittem a mi lemezeinket, ő pedig hozta a sajátjait, így ismertem meg Jimi Hendrix vagy épp a Syrius együttes zenéjét. Ha azonban valaki azt mondja nekem, hogy Hammond orgona, akkor azt számomra Presser Gábor testesíti meg. Az, hogy Pici bácsi engedélyt adott a Na bummm! lemez elkészítésére, ahogy értékelte az anyagot, és hogy eljött játszani a Magyar Zene Házában tartott lemezbemutató koncertre, számomra a zenei életem csúcspontját jelenti.
Presser Gábor a legújabb dalodban is énekel. Mesélsz egy kicsit erről a dalról?
A Háttal a napfelkeltének több szempontból is különleges. Sosem írtam még dalszöveget, mindig irigyeltem azokat, akik képesek a gondolataikat ilyen módon megfogalmazni. Amikor azonban megszületett a kislányom, megtapasztaltam, milyen a valódi ihletett állapot, a legteljesebb katarzis. A dal már aznap vagy másnap elkezdett kavarogni a fejemben, végső formát azonban csak egy év után öltött. A dalban szerepel egy angyal és a Jóisten. Úgy volt, hogy ezeket a sorokat is én éneklem majd, de aztán eszembe jutott, hogy Schoblocher Barbinak mennyire jól állna az Angyal szerepe. Így azonban szükség volt a Jóistenre is, aki eredetileg Nagy Barnabás (Pénzes Máté és a Zseb) lett volna, ő azonban éppen elutazott a felvétel idején.
Írtam egy levelet Presser Gábornak, bár tartottam attól, hogy túl sokat kérek. Három hétig nem érkezett válasz. Már majdnem el is vetettem az ötletet, amikor egy koncert miatt találkoztunk Pici bácsival, aki – mint kiderült – csupán elfelejtett válaszolni, és örömmel vállalta a Jóisten szerepét. Nehéz fokozni az élményt, hogy a gyermekemnek írt dalban Presser Gábor énekel; őszintén remélem, hogy egyszer a kislányomnak is sokat jelent majd.
A dal szerepel a most megjelenő Az első igazi című lemezeteken is. Mi inspirálta ezt az albumot?
Ez a formáció számomra egy szerelemprojekt, amelyben mindig az aktuális elmebajaimat próbálom meg átültetni a zenekar hangzásába, természetesen a többiek egyetértésével. A Na bummm! lemez felvételei után szerettük volna, ha ezen az albumon éneklünk is valamennyit, végül azonban úgy alakult, hogy minden dalban lesz ének – többek között Juhász Zoltán dalszövegeinek köszönhetően.
Egyetlen feldolgozás kapott helyet az albumon: Demjén Ferenc Színeid című dala. Éppen a kislányomnak mutattam meg Demjén lemezét, amikor meghallottam a dalt, és azonnal a saját zenekarom hangzását hallottam benne. Eljátszottuk, mindenki imádta, így adta magát, hogy rákerüljön az albumra.
Ha már színek: Arany és kék címmel mutatjátok be a lemezt a Müpa Fesztivál Színházban. Honnan ez a cím?
A koncert blokkokból fog állni: az arany szín a 70-es évek soul- és funkhangzását képviseli, mert úgy gondolom, hogy ez az éra jelentette az élő zene aranykorát. A kék blokk több dalon keresztül mesél majd el egy teljes történetet egyfajta földöntúli, drámai, misztikus hangulatban – ez az egység egyébként a lemezen is egyben jelenik meg.
A kék blokk dalait irodalommal is megerősítjük, mert sokszor úgy érzem, hogy a közönség figyelmét leköti a zene és a látvány, a dalszövegek pedig kissé háttérbe szorulnak. A versek esetében nincs lehetőség arra, hogy a figyelem elkalandozzon, így igyekeztünk a műsorban olyan helyre beilleszteni őket, ahol leginkább kiemelik a kék dalok hangvételét és mondanivalóját. Az irodalmat Olasz Renátó képviseli majd, de vendégeink lesznek Tolcsvay László, Vitáris Iván és Agócs Márton is.
Ők hogyan kötődnek ehhez az esthez?
Ivánnal és Marcival a járvány alatt készítettünk egy albumot a Fonográf zeneiségéből inspirálódva. Ez a közös zenekar végül nem jött létre, és az anyag sem jelent meg, pedig már a lemezbemutató időpontja is megvolt. Úgy gondoltuk, hogy ezen az estén szeretnénk a közönségnek mutatni egy kis ízelítőt ebből, amelyhez Tolcsvay László is csatlakozik egy Fonográf-blokk erejéig. Ez a rész alapvetően külön áll a Zseb lemezbemutatójától, mégis úgy érzem, hogy fontos része lesz a koncertnek.
Óriási megtiszteltetésnek tartom, hogy ilyen friss formációként lehetőséget kapunk a Müpa színpadán játszani. Tudom, hogy megvan az a réteg, amely szívesen hallgatja ezt a fajta zenét, de az emberek nem feltétlenül tudják, hogy élőben is elérhető. Ha csak egyetlen embernél sikerül elérnünk azt, hogy a következő kisebb koncertünkre is eljöjjön, akkor már megéri.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Pénzes Máté és a Zseb – Arany és Kék
2026. január 25. vasárnap, 20.00
Fesztivál Színház, Müpa
Fotók: Szemerey Bence, Sinco
Pénzes Máté, Müpa
Szólj hozzá!