Bár részletekbe nem ment bele, kijelentése illeszkedik abba a nyilvános kommunikációba, amelyben az énekesnő az utóbbi időben a saját belső folyamatairól, a gyógyulásról és a nyilvánossággal szembeni határhúzásról beszél. Mindez nem függetlenthető attól a közegtől sem, amelyben Britney Spears karrierje indult. A kétezres évek elejének amerikai popipara erősen elvárásvezérelt világ volt, ahol az előadók nyilvános képe, megszólalásai és mozgástere szűk keretek között alakult. Spears ebben a rendszerben vált globális popsztárrá, egy olyan korszakban, amikor a határok kijelölése kevésbé az előadók, inkább az iparág kezében volt. A mostani, a nyilvánosság szűkítéséről szóló mondatai ezért – anélkül, hogy konkrét okot neveznének meg – óhatatlanul felidézik ezt a múltat.
A posztban Spears egy régi, fehér zongorát is megemlít – azt a hangszert, amely a 2002-es American Music Awards ikonikus fellépéséhez kötődik –, és azt írta, hogy idén elküldi a fiának ajándékba.
Az elmúlt hónapokban a nemzetközi sajtó és a közösségi média rendszeresen foglalkozott Britney Spears mentális állapotával, főként Instagram-bejegyzései és táncos videói kapcsán. Maga az énekesnő többször hangsúlyozta, hogy ezek számára önkifejezési és gyógyulási eszközök, nem pedig performanszok a közönségnek. Ugyanakkor egyes posztjai – erős képi világuk és töredezett megfogalmazásuk miatt – aggodalmat váltottak ki a rajongók és a bulvársajtó egy részében.
Akkor vagyunk korrektek, ha leírjuk: bár néha tényleg furán viselkedi és egy szál bugyiban ropja, egyelőre nincs nyilvános, megerősített orvosi diagnózis, és nem jelent meg olyan hivatalos információ, amely konkrét mentális állapotra vagy kezelésre vonatkozna. A róla szóló hírek jelentős része értelmezés, gyakran túlzó narratívákkal. A közelmúltban megszólaló barátok és ismerősök – köztük régi közeli kapcsolatai – inkább azt emelték ki, hogy Spears érzékeny, de tudatosan próbálja újrarendezni az életét, és igyekszik kontrollt gyakorolni a nyilvánosság felett.
Britney Spears jelenleg nem él együtt a gyermekeivel: a két fiú továbbra is az édesapjukkal, Kevin Federline-nal él. Ugyanakkor az elmúlt időszakban több jel utal arra, hogy Spears – különösen a kisebbik fiával – újra közeledni próbál, és ebben a zene központi szerepet kap. Noha az Egyesült Államokat kiikszelte, Spears ugyanakkor nem mondott le teljesen a koncertezésről: azt írta, hogy reméli, hamarosan a fiával együtt állhat színpadra – az Egyesült Királyságban és Ausztráliában, ahol a jövőben szeretne koncertdátumokat is bejelenteni. Az eddigi utolsó élő fellépése 2018. október 21-én volt Austinban, Texasban, a Piece of Me Tour zárókoncertjén. A turné lezárása után röviddel határozatlan időre felfüggesztette fellépéseit, majd a következő években a nyilvánosság előtt zajló jogi és személyes harcai kerültek előtérbe, miközben újabb koncertre azóta sem került sor.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nem egyedi eset Britney Spearsé, sőt: az amerikai popiparban több ikonikus női előadó pályája rajzol ki nagyon hasonló ívet, még ha a körülmények és a kimenetek különböznek is. Fontos: ezek nem „diagnózis-párhuzamok”, hanem iparági mintázatok.
Kesha
Kesha esete az egyik legtisztább ilyen. A 2010-es évek elején a popipar egyik legsikeresebb figurája volt, majd hosszú évekre jogi és pszichés küzdelmekbe ragadt, miután nyilvánosan szembefordult producerével. Étkezési zavarokról, depresszióról beszélt, később pedig nyíltan kimondta: a „vidám, bulizós” poppersona nem volt összeegyeztethető a túlélésével. A visszatérése már tudatosan más hangon történt.
Demi Lovato
Lovato karrierje szinte tankönyvi példája annak, hogyan válik a mentális egészség folyamatos médiatémává. Függőségek, túladagolás, terápiák, visszatérések – mindezt nyílt kommunikációval, gyakran túlzott nyilvánosság előtt. Lovato esetében jól látszik, milyen nehéz egyszerre művésznek és „példának” (prédának?) lenni egy olyan iparban, amely folyamatos önfeltárást vár el.
Lady Gaga
Lady Gaga más stratégiát választott: ő keretezte a saját mentális és testi problémáiról szóló narratívát. PTSD-ről, krónikus fájdalomról beszélt, de mindig világosan kijelölte, mikor, hol és milyen formában. Ez a kontrollált nyilvánosság ritka kivételnek számít, és sokak szerint épp ezért tudta elkerülni azt a teljes szétesést, amely Spearsnél éveken át zajlott.
Ariana Grande
Ariana Grande karrierje csúcspontján élte át a manchesteri terrortámadást, majd rövid időn belül több súlyos személyes veszteséget is. Nyíltan beszélt szorongásról és poszttraumás állapotról, miközben az ipar nem lassított körülötte. Az utóbbi időszakban ehhez egy újabb, sokat tárgyalt jelenség társult: megváltozott megjelenése. A rajongók és a sajtó egy része kifejezetten aggodalommal figyeli a külsejét, amely sokak szerint látványosan eltér korábbi önmagától. Bár Grande maga nem kommentálta részletesen ezeket a találgatásokat, az eset jól mutatja, mennyire gyorsan válik egy női popsztár testi megjelenése ismét a mentális állapotról szóló spekulációk terepévé az amerikai popiparban..
Miley Cyrus
Miley Cyrus látványos stílusváltásai mögött szintén mentális küzdelmek húzódtak: kiégés, identitáskeresés, a „jó kislány” Disney-kép szétrobbantása. Nála a radikális átalakulás inkább megelőző menekülés volt, mint összeomlás, de a mintázat hasonló: az ipar szűk keretei előbb-utóbb konfliktusba kerültek a személyes határokkal.
Mitől különleges mégis Britney Spears esete?
A különbség nem az, hogy ő „rosszabbul lett”, hanem az, hogy nála az iparági kontroll jogi formát öltött (gyámság), ami példátlan szintre emelte azt, amit mások „csak” szerződésekben, nyomásban vagy narratív kényszerekben éltek meg. Ezért amikor Britney ma a határhúzásról beszél, az nem elszigetelt érzékenység, hanem egy hosszú amerikai popipari történet egyik legsúlyosabb fejezete után elhangzó mondat.
Tíz dal, egy évszázad – így búcsúzik az óévtől a Rolling Stone
Britney Spears, popipar, USA
Szólj hozzá!