A nevek dala történetében Martint (Tim Roth) évtizedeken át gyötri gyerekkori barátja, a lengyel-zsidó csodagyerek hegedűs, Dovidl Rapaport (Clive Owen) eltűnése. A fiúnak röviddel londoni bemutatkozása előtt, 1951-ben veszett nyoma, de harmincöt évvel később úgy tűnik, a nyomára akadhatnak.
A kanadai-angol-német-magyar koprodukcióban készült alkotás producere a magyar származású kanadai Robert Lantos, aki olyan filmekről ismert, mint a Szabó István rendezte Csodálatos Júlia vagy A napfény íze, az Eastern Promises – Gyilkos ítéletek vagy a Barney és a nők. Robert Lantos az MTI-nek elmondta, hogy Norman Lebrecht zenetudós (híres komolyzenei blogja itt érhető el) azonos című írásával egy másik producer révén ismerkedett meg, elolvasta a regényt és úgy érezte, hogy ebből a történetből muszáj filmet készítenie.
A kanadai rendező nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint A vörös hegedű (1988), amelynek zenéjéért az amerikai John Corigliano megkapta az Oscar-díjat, ő készítette a Genie-díjas Harminckét rövidfilm Glenn Gouldról című alkotást, Peter Gabriel-koncertfilmjéért Grammy-díjat kapott, és többször rendezett a Metropolitan Operában is.
A nevek dala a holokauszton túl a barátságról, a csalódásról és a megbocsátásáról is szól, a legnagyobb része 1986-ban játszódik – tette hozzá a producer. Hangsúlyozta, hogy azért esett a választása Francois Girard rendezőre, mert ugyanúgy ismeri a klasszikus zene nyelvét, mint a filmnyelvet. Kevés az olyan alkotó, aki híres az opera világában, és a filmjei is legtöbbször a zenéről szólnak, Francois Girard pedig ilyen – magyarázta Robert Lantos.
Zeneszerzőnek Howard Leslie Shore Oscar-, kérték fel, akinek legismertebb munkái A Gyűrűk Ura-sorozat, a Hobbit-sorozat és a Bárányok hallgatnak filmzenéje. Leslie Shore a forgatás megkezdése előtt két éven át komponálta A nevek dala zenéjét, e nélkül ugyanis nem tudták elkezdeni a forgatást.
Robert Lantos felidézte, hogy a regény filmes adaptációjának forgatókönyvét az Oscar-jelölt Jeffrey Caine már korábban elkészítette, annak jogait megszerezték, majd többször átírták, mire megszületett a végleges változat. Közösen választották ki a rendezővel a két a főszereplőt, a többieket "hozzájuk igazították".
A film külső jeleneteit Londonban vették fel, de főleg Budapesten forgattak. Mint mondta, Budapesten mindent meg lehet csinálni, a magyar főváros bármelyik nagyvárossá, Párizzsá vagy New Yorkká is átalakulhat. A producer megjegyezte, hogy 1998-ban forgatott először Magyarországon Szabó Istvánnal, és akkor fedezte fel, hogy a magyar filmes szakemberek a világ legjobbjai közé tartoznak, akik professzionálisan és lelkesedéssel dolgoznak. Mint elmondta, A nevek dala a harmadik, kanadai-magyar koprodukcióban készült film A napfény íze és a Csodálatos Júlia után.
"Arról, hogy sikeres lesz-e egy film, fogalmam sincs, és minél tovább űzöm ezt a mesterséget ezt annál kevésbé tudom" – fogalmazott a producer.
A nevek dala február 6-tól látható a magyar mozikban.
A nevek dala, The song of names, Norman Lebrecht, film, csodagyerek, hegedűs, Clive Owen, Tim Roth
Szólj hozzá!