Az estét a Bury Tomorrow kezdte fél 8 körül. A brit együttes a januári Earthbound lemezéről játszott 4 dalt, és mellé még 2 régebbi közönségkedvenc-típusú szám is bekerült a rövid setlistbe, természetesen hozták a tőlük elvárt szintet. Jason Cameron hangja most is stúdióminőségben szólalt meg, a frontember, Daniel Winter-Bates pedig 110%-os lendülettel pörgött és rántotta magával a tömeget. A hangulat az első perctől kezdve fantasztikus volt, akik eddig nem ismerték őket (a kérdés elhangzott 2 dal között, viszonylag kevesen voltak ilyenek), azok is egészen hamar felvették a ritmust, ami nem volt nehéz, hiszen szokásukhoz híven a maximumot nyújtották. A basszusgitáros Davyd Winter-Bates családi okok miatt ezen a turnén nem vesz részt (néhány hónapja született meg kislánya, és otthon van a családjával), helyette a gitáros Kristan Dawson egy régi barátja, Ryan Colwell ugrott be, akivel láthatóan megvolt az összhang. A koncertnek sajnos gyorsan vége lett, de mivel rendkívül közvetlenek és a fizetett közönségtalálkozók a nagy ellenségeik, így koncert után most is, mint eddig mindig, a merch-nél voltak az est további részében fotózkodni a rajongókkal. Később megkérdeztem őket, és azt mondták, hogy valószínű 2017-ben visszatérnek Magyarországra egy olyan bulira, ahol ők lesznek A fellépők, így akinek hozzám hasonlóan fájt a szíve az elmúlt években, hogy előzenekarként csak keveset látja őket játszani Budapesten, annak kitartás, jövőre végre fél óránál is többet kapunk a zenéjükből!
A koncert utolsó dala az album címét is adó Earthbound volt, amiről egyszer azt nyilatkozta az énekes, hogy az egész albumot ez a dal jellemzi a legjobban (nem véletlenül ez lett az első single az albumról) minden dalból van benne egy kicsi, és a hangzása olyan kompakt és annyira "egyben van", amire mindannyian azt tudták mondani, hogy pontosan ilyennek szerették volna az egész albumot.
Viszonylag rövid átszerelés után következett a Stick To Your Guns, akik szintén nagy hévvel robbantak be a színpadra. Eleinte kicsit sablonnak tűnt az egész, de néhány szám után sokkal jobban felpörögtek és már kommunikáltak a közönséggel is, szóval nagyon hamar élvezhetővé vált. A nagyterem egyébként ekkor már teljesen tele volt, leghátul is alig lehetett elférni. Az együttes az új EP-jéről, a Better Ash Than Dust-ról is játszott, amit a közönség kitörő lelkesedéssel fogadott, de természetesen elhangzottak a régebbi dalok is, amikre beindult középen a pogó, wall of death, circle pit és minden, ami megszokott egy ilyen koncerten. A koncert végén az énekes megköszönte, hogy ennyien megnézték őket, majd elég hamar vissza is jött mégegyszer elmondani ugyanezt, hiszen a közönség nem akarta őket egyhamar elengedni, a “One more song!” skandálással is egyértelművé vált, amit már az este elején is megállapítottam a STYG pólókból: nagyon sokan jöttek kimondottan miattuk.
Mindkét vendégzenekar maximális profizmussal zenélt, igencsak kitettek magukért, hiszen mindenki jó hangulattal, felpörgetve várta az este főfellépőjét, és amikor elkezdték a koncertet, nem hagyott kétséget maga után, hogy miért tolnak a fiúk folyamatosan sold out bulikat.
Az Architects idén nyáron sajnos lemondta magyarországi koncertjét családi okok miatt (a Killswitch Engage - Atreyu - August Burns Red - Bury Tomorrow bulin léptek volna fel a Budapest Parkban), de most végre eljöttek, és egy eszméletlenül élvezetes bulit csináltak a Dürer Kertben. Bár idén februárban már jártak itt, de a Parkway Drive vendégzenekaraként ugyanúgy nem volt kielégítő hosszúságú az akkori durván fél órás setlist, mint most például a Bury Tomorrow műsorideje. A koncert első percétől kezdve egyértelmű volt, hogy rengetegen várnak erre a koncertre már jó ideje. A közönség átlagkorát nehezen lehetett belőni, szép számmal voltak egészen fiatal, tinédzserkorú, talpig feketébe öltözött rajongók, de a 30-as korosztály is képviseltette magát a klasszikus szakáll-szakadtnadrág-architects póló kombinációval.
Az All Our Gods Have Abandoned Us című új, 7. stúdióalbumukat népszerűsítő együttes európai turnéja során már a tizedik sold out bulit tolta le Budapesten, (a turné további állomásai közül jelenleg még további 3 is sold out, és a jegyek egyre csak fogynak), és láthatóan a lehető legtöbbet hozták ki magukból, tekintve, hogy most nagyon nehéz időszakon mennek keresztül. Az alapító testvérpáros egyik tagja ugyanis a nyáron hosszas betegség után elhunyt. Az együttes néhány lemondott koncert után végülis úgy döntött (vagy döntött helyettük a menedzsment), hogy az őszi turnét nem mondják le, így ezeket a koncerteket Tom Searle-ért ajánlották fel.
Záródalnak a Gone with the Wind-et választották, a közönség pedig egy emberként mozdult meg még egyszer utoljára az együttes egyik legnépszerűbb számára.
Remélem, hogy hamar visszajönnek Magyarországra, és ismét láthatom őket, fantasztikus zenekar, akik maximális odaadással zenélnek a rajongóiknak, hatalmas élményt adva nekik.
Fotó forrása és további fotók: DÜRER
Szólj hozzá!