Szinte hihetetlen, de a BMTH 2024-ben ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját, és bár a kezdetek kezdetén még nem arattak osztatlan sikert, az évek alatt kiforrt saját zenei stílusuk, no meg a frontember, Oliver Sykes karizmatikus színpadi kiállása végül meghozta a sikert a csapatnak.
A Post Human turné a járványügyi korlátozások miatt kis csúszásra kényszerült, de legalább nem törölték végleg. Külön öröm és megtiszteltetés a magyar rajongóknak, hogy Budapest volt az első állomás, így biztosak lehettünk benne, hogy nem egy megfáradt és lestrapált zenekart fogunk látni az Arénában. Ráadásul vadonatúj setlisttel és látványvilággal készültek a fiúk, aminek, mondhatni, Budapesten volt az éles főpróbája. És bár a műsorban elhangzó dalok cirka 95%-a nem változott a tavalyi Volt fesztiválos fellépéshez képest, nagyon úgy tűnt, hogy ezt a közönség soraiban senki nem bánta. Azért óriási pacsi a fiúknak, hogy az új - és egyébként zseniális "Lost" című dalukat is mi hallhattuk először élőben!
A futurisztikus háttérvetítéssel megtámogatott színpadkép, a háromlépcsős elosztás és az örök visszatérő templomi ablakokat idéző díszletvilág plusz a mai kor igényeihez igazodó elmaradhatatlan füst, tűz és konfettibombák hozták az elvárható show-szintet. Ami viszont nekünk kissé zavaró volt, az a dalok közti viszonylag hosszabb szünet, amikor a fiúk egyébként rendre le is vonultak a színpadról. Egy idő után már azon gondolkodtam, hogy ilyenkor vajon megisznak egy szíverősítőt a háttérben, vagy bekapnak néhány szendvicset, esetleg sürgős dolgukat végzik a mellékhelyiségben? Annyira azért még nem öregedtek meg, hogy ne bírják szuflával azt a másfél órányi munkát...
Ha már negatívumok, akkor azt még gyorsan beszúrnánk ide, hogy hangzásilag akadtak problémák, ami abból a szempontból érthetetlen, hogy az Aréna akusztikailag azért jól ki lett találva, tehát a hiba valahol a beállítások terén keresendő. Igaz, egy idő után ez már senkit nem érdekelt, hiszen az egész ház állva tombolt.
Kiváló zenekarnak kiváló közönséget! És persze ugyanez fordítva is igaz. Tegnap este egyikben sem volt hiány. Már előre lehetett érezni, hogy ez egy jó buli lesz, hisz a bemelegítő zenekarként gyönyörűen működő Spiritbox koncertje alatt is tombolt a tömeg. Folyamatos skandálások és biztató tapsvihar közepette nyomták le azt a 45 percet, ami ezen az estén nekik járt, úgyhogy valószínűleg ők is szép emlékekkel távoznak az országból. A közönség a viszonylag hosszúra szabott szünetben sem unta el magát, vígan énekelték a 90-es évek legismertebb rock/metal csapatainak slágereit, amihez korreográfiaként a jobb és bal oldalon helyet foglaló nézők a mobiltelefonjaikkal világítottak egymásnak. Ugyanez a lelkesedés szerencsére megmaradt a BMTH koncert végéig, hozzátéve, hogy az álló szekcióban spontán alakult circle pit külön örömet okozott fentről nézve. Gondolom azoknak méginkább, akik részt is vettek benne...:)
Természetesen karizmatikus frontemberünk, Oli most sem hagyta ki a lehetőséget, hogy legalább a szerencsés első sorosokkal pacsizzon, szelfizzen vagy akár dedikálja az arcába tolt relikviákat, de míg a tavalyi Volt fesztes koncerten azért jóval többen örülhettünk félistenünk letapizásának, így most, az Aréna elrendezéséből fakadóan csak a kivételes kisebbség részesülhetett ebben a kegyben.
Mindent összevetve, nálam ez a buli eddig egyértelműen a 2023-as év koncertje-díj nyertese, és hozzá kell tennem, nagyon nehéz dolga lesz a hátralévő időszakban hazánkba látogató külföldi sztároknak ahhoz, hogy letaszítsák őket a képzeletbeli trónról.
De azért szurkolok, hátha sikerül. :)
Bring Me The Horizon, BMTH, koncert, Aréna, Spiritbox, Post Human European Tour, turné, 2023
Szólj hozzá!