A megjelenés különböző okokból több éven át húzódott, közben, 2021 decemberében elhunyt az énekes. A kötet most a Helikon Kiadó gondozásában jelenik meg, csaknem 450 oldalon, fotókkal gazdagon illusztrálva.

"Még újságíróként dolgoztam, amikor 2010-ben Mecky-vel, azaz Kóbor Jánossal először találkoztam, kedves és közvetlen emberként ismertem meg. Régóta tervezett egy könyvet az Omegáról, aztán úgy alakult, hogy 2019-ben, Trunkos András menedzser kezdeményezésére elkezdtünk dolgozni egy köteten, és egy éven át tartott a beszélgetéssorozatunk" – idézte fel Csatári Bence, a könyv szerzője.

Kóbor János több olyan dolgot mesél el, amire mások másként emlékeztek. Erre példa, hogy Benkő László szerint az Omega-tagok 1969-ban Angliában szavaztak arról, kint maradjanak-e vagy sem, amit az énekes tételesen cáfolt.

"A könyvből kibontakozó Omega-sztori szubjektív, hiszen Kóbor meséli el, és ismert, hogy a zenekar tagjai nem mindenben értettek egyet. (...) Ez a könyv nem zsinórmértéke az Omega történetének, de az biztos, hogy Benkő mellett Kóbor volt az, aki végig jelen volt a zenekar történetében, 1962-től egészen 2020-2021-es halálukig" – fogalmazott a szerző.

A frontember által elmondottakból számos, eddig kevesek által ismert történet bontakozik ki. Ezek közé tartozik, hogyan szerezték be a hetvenes évek elején a nyugat-európai COCOM-listán (csúcstechnológiai termékeket tartalmazó feketelistán) szereplő hangtechnikai berendezéseket.

"Számos érdekességet tudhatunk meg Kóbor Jánosnak az Omegán kívüli életéről, így azt is, miként tudta megőrizni hét évig hallgatói státuszát a Műegyetemen" – tette hozzá a szerző.

Arról is szó esik a könyvben, hogy Kóbor számára élete végéig fájó pont maradt, ahogy Laux József és Presser Gábor 1971-ben az Omegából átlépett az LGT-be az ORI-turné utolsó állomása után. Azután az Omegát mondvacsinált okokkal akarták parkolópályára tenni, de ez nem sikerült. Hasonlóan gyógyulatlan seb maradt Kóbor számára, hogy bár a hatvanas évek végén kétszer is turnéztak Angliában, mégsem tudtak ott befutni.

"Az énekes a Bellaphon német lemezkiadóhoz való 1973-as szerződést tekintette a zenekar csúcsteljesítményének. A zenekar az ezt követő években ismert lett Nyugat-Európában, és bár az Omega a szocialista rendszer korlátozásai miatt sem lehetett világsztár, albumaik több százezer példányban keltek el a nemzetközi piacon. A Timerobber-ből több mint egymillió darabot adtak el angol nyelvterületen" - sorolta a Csatári.

Kóbor János az utolsó, 2020-ban megjelent Omega-lemezt, a Testamentumot a zenekar életműve összegzésének szánta.

 "Még voltak tervei, az Omegával is. Élni akart, de nem oltatta be magát a covid ellen, úgy gondolta, elég erős ahhoz, hogy azt anélkül leküzdje" – tette hozzá a rocktörténész.

Mint fogalmazott, az Omega minden idők legsikeresebb magyar zenekara volt, amely hosszú története során számos generációhoz tudott szólni. Az együttes 1962-ben alakult; 1971-től működő, legtovább tartó felállásában Benkő László (billentyűs hangszerek), Debreczeni Ferenc (dob, ütőhangszerek), Kóbor János (ének), Mihály Tamás (basszusgitár) és Molnár György (gitár) szerepelt. A zenekar világszerte több mint 50 millió albumot adott el, és egészen 2020-ig aktív volt – Benkő László és Mihály Tamás 2020 novemberében, Kóbor János 2021 decemberében hunyt el. Az együttes összes felvételének újrakiadása 2022 augusztusában indult és a 21-ik kiadványnál tart.

Kapcsolódó cikkeink:

Hogyan játszik Omegát egy Omega utáni zenekar?

Egy nagyszerű életmű nagyszerű, de félbehagyott bemutatása: Mindörökké Omega

Pad (is) őrzi immáron Kóbor János emlékét

Húsz év rock száz oldalban – képregényben!