Átláthatóság, szakmaiság, adózás, zeneoktatás, klubélet

A Music Hungary Szövetség – a magyar zeneipar szereplőinek összefogásaként – az alábbi szakmai javaslatokat terjeszti elő a szektor fenntartható fejlődése, versenyképessége, valamint kulturális és gazdasági jelentőségének, teljesítményének és hozzáadott értékének megfelelő elismerése érdekében.

Az alábbi pontok az évek alatt a tagságon belüli széles körű egyeztetés eredményeként születtek, és konszenzusos álláspontot tükröznek. Az alábbiak csak a legsürgősebb javaslatok, amelyek hosszú ideje várnak arra, hogy az állam meghallja őket.

1. Állami támogatások rendszere

A jelenlegi kultúrafinanszírozási modell annak átláthatatlansága miatt alapvető strukturális reformot igényel. Az alábbiakban megfogalmazott javaslatok egy kiszámítható, igazságos és szakmailag megalapozott támogatási rendszer alapját képezik.

▸ Az átláthatatlan, ad hoc, “kijárásalapú”, kultúrafinanszírozási csatornákat – így az állami érdekkörökhöz tartozó nagyvállalatok és alapítványok, továbbá a Petőfi Kulturális Ügynökség, valamint a minisztériumi támogatásokat – átlátható és nyilvános pályázati rendszereknek kell felváltaniuk. Ezek együttes összege többszöröse az eddigi pályázati úton elérhető kulturális támogatásoknak, ezek átlátható elköltése önmagában nagy változást hozna.

▸ A kulturális pályázati rendszernek vissza kell térnie ahhoz az elvhez, hogy a szakmai szervezetek meghatározó szerepet kapjanak benne – a döntéshozatal decentralizált és szakmai legyen.

▸ A jogdíjbevételek állami célokra történő kötelező eltérítésének gyakorlatát meg kell szüntetni. Ez azonban nem járhat a kulturális támogatások csökkentésével: a két forrás – a jogdíjak és az állami finanszírozás – egymást kiegészítő, nem helyettesítő szerepet tölt be.

▸ A támogatási struktúra jelenleg lefedetlen területeit – földrajzilag (vidéki és kis közösségek) és tevékenységtípus szerint egyaránt – be kell vonni a finanszírozásba.

▸ Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zenei export támogatására; ennek egyik konkrét eszköze egy önálló zenei exportiroda létrehozása kell legyen.

▸ Erősíteni kell a kulturális diplomáciát: a magyar kultúra és azon belül a zene az egyik legismertebb és legértékesebb exporttermékünk a világban, ezt a kormányzatnak stratégiai prioritásként kell kezelnie a diplomáciában is.

2. Adózás

A zeneipar foglalkoztatási szerkezete sajátos – nagy részben projektalapú, szezonális és/vagy szabadúszó alapú munkaformákból áll. A jelenlegi adórendszer ezt a valóságot nem tükrözi, hanem bünteti.

▸ Kreatívipari kisadózási rendszer kialakítása szükséges, amely tartalmilag igazodik a szektor valós foglalkoztatási formáihoz, és valódi alternatívát jelent és hosszútávú társadalombiztosítási garanciákat is megteremti. A KATA sem illeszkedett ehhez tökéletesen, de annak megszüntetése még tovább rontott a mintegy 40 000, a zeneiparban dolgozó szakember helyzetén.

▸ A koncert- és fesztiváljegyek általános forgalmi adójának csökkentése indokolt és nemzetgazdaságilag is előnyös, ezt tanulmányokban és számításokban is többször kimutattuk. Mindez összhangban lenne számos európai ország gyakorlatával és versenyképesebbé tenné a magyar zenei szektort, számos más előny mellett.

▸ A filmes tax rebate rendszerhez hasonló adókedvezmény-konstrukció bevezetésének vizsgálata indokolt a zenei produkciók, hangfelvételek és filmzenei produkciók területén is. Ez a modell az audiovizuális iparban már bizonyítottan működik; kiterjesztése a zeneipar versenyképességét és a hazai tartalomelőállítást egyaránt erősítené, miközben külföldi befektetéseket is vonzhatna.

▸ Az iparűzési adóalapból részben vagy egészben leírható jogdíjbevétel korábbi, azóta megszüntetett rendszere segítette azon kisvállalkozásokat, amelyek ezáltal kiszámíthatóbb bevétel- és kiadásegyensúly fenntartását tették lehetővé számukra. Ezen megoldàs visszavezetésèt javasoljuk.

3. Zeneoktatás reformja

▸ A zeneoktatás megújítása szükséges, amely figyelembe veszi a korszerű pedagógiai módszereket, az egyéni és csoportos zenélés, éneklés közösségépítő erejét, valamint a zene bizonyított pozitív hatásait a kognitív képességekre vagy a testi és lelki egészségre.

▸ Az oktatási reformnak ki kell terjednie az óvodai zeneoktatástól a közoktatás teljes spektrumára és ösztönöznie kell a különböző zenei műfajok, beleértve a populáris zenét és a hagyományok befogadását az oktatásba, intézményes és informális oktatási rendszerekben egyaránt.

▸ A megújulás részeként szükséges a Nemzeti Alaptanterv átfogó felülvizsgálata, az iskolai ének-zene órák számának növelése, aktív zenélési formák, programok erősítése, valamint az óvodapedagógus-, tanító- és zenetanárképzések ehhez igazodó korszerűsítése.

4. A magyar zene aránya a médiában

▸ Szükségesnek tartanánk a magyar zene sokszínűségének megjelenítését a médiatérben.

▸ A rádiós piacon a hatályos kvótaszabályok kijátszásával szemben következetes, hatékony fellépésre van szükség.

▸ A televíziós és streaming piacon a magyar zene arányát olyan célzott támogatásokkal, elismerésekkel és ajánlórendszerekkel szükséges növelni, amelyek nem korlátozzák a piaci szereplők szabadságát.

▸ A zeneipar hallatni akarja a hangját, amikor a közszolgálati és a földfelszíni kereskedelmi rádiós szabályozás új koncepciója és annak szerepe a magyar zene népszerűsítésében kerül sorra.

5. Klubok és közösségi terek védelme

▸ Az élő zene infrastruktúráját alkotó klubok és közösségi terek eltűnésének megállítása kiemelt figyelmet igényel – ezek a helyszínek pótolhatatlan szerepet töltenek be a kulturális ökoszisztémában. Az adminisztratív terhek racionalizálása, kiszámítható és betartható szabályozói környezet kialakítása, valamint célzott támogatási programok bevezetése szükséges a szektor működőképességének megőrzéséhez.

▸ Különös figyelmet kell fordítani a kisvárosokban és vidéki területeken működő kulturális terekre, amelyek a helyi közösségek egyedüli zenei és kulturális találkozóhelyei.

▸ A klubok és közösségi terek megbélyegzésének, hatósági megfélemlítésének haladéktalanul véget kell vetni, a vonatkozó kreált jogszabályokat azonnal el kell törölni.

6. Szerzői jogi és közös jogkezelési jogszabályok kiegyensúlyozása

▸ Az elmúlt 16 év impulzív, egyeztetés nélküli, egyensúlytalan, politikai motivációjú jogalkotásainak korrekciója, e tekintetben a közös jogkezelő szervezetekkel mielőbbi szakmai konzultáció.

7. Tisztességes és a magyar zenészek érdekét védő MI szabályozás

▸ Mielőbb konzultációt kell kezdeni az érintett hazai jogosultakkal a generatív mesterséges intelligencia főbb kihívásainak azonosításáról és a hazai zeneipar és művészek védelméről, anélkül, hogy az MI-ben rejlő kreatív és gazdasági lehetőségeket korlátoznánk.

 >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

A Music Hungary Szövetség készen áll arra, hogy ezeket a javaslatokat részletes szakmai háttéranyagokkal, adatokkal, személyes egyeztetésekkel is alátámassza, valamint felajánlja, hogy a fenti, valamint a zeneipart érintő minden kérdésben folyamatosan konzultáljon a kormányzati döntéshozókkal, szakemberekkel.

Music Hungary Szövetség, 2026. április 30.

 >>>>>>>>

 A MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG KÖZLEMÉNYE