Egy igazi balatoni nyári album: HALSÜTŐ

A Magyarország és Japán közötti online térben felépült konceptalbum születését egyrészt a nosztalgiázást is előtérbe szólító karanténhelyzetnek köszönhetjük, másrészt annak a ténynek, hogy a Balatonnal kapcsolatban szinte valamennyiünknek vannak emlékei. A közös album ötletét egyébként már régóta érlelgették, de az i-re a pontot egy elmaradt Japán koncertjük és a balatoni miliő iránt felerősödő nosztalgiájuk tette fel. A munkamegosztás jó testvérekhez illően 50-50 százalékos volt, a projektnek hála pedig ha személyesen nem is, de zeneileg össze tudtak találkozni.

Gábor és Gyula elsősorban a gyerek- és tinikoruk családi nyaralásaiból és táborozásaiból merítkeztek – így egy erősen a 80-as évek hangzásvilágába mártott, egyszer a játékos szintopop felé hullámzó, máskor a brazilos funk irányába habzó végeredményt kínál fel nekünk a két kalandozó kedvű billentyűs. Az egyszerre nyugtató és pezsdítő zenei fröccs különlegessége, hogy Gábor klasszikus zongoramágiája mellett a világ különböző pontjain, pl. trópusi hajóutakon szerzett zenei hatásait is elővette, testvére pedig többek között az úgynevezett kotóval (japán hárfa) és a harmonikájával teszi teljes mértékben egyedivé a lemezt.

"Műfaját tekintve egy #summer #chill-out #lounge #beach #tropical #good-vibes #jazz-funk albumot terveztünk, elsősorban nyári aláfestő zenének. Sok stílust kevertünk bele: van, ami lassabb, nyugisabb, van ami gyorsabb, bulisabb, de igyekeztünk dinamikai változásokban laposabb számokat összeállítani, így háttérzeneként is lehet alkalmazni. Ami a témát illeti, a nyári lazulós, punnyadós, időnként bulizgatós, mindennapos balatoni életérzést próbáltuk megragadni, és lehetőleg minél jobban összefoglalni, zenei eszközökkel kifejezni. Korzózás, hajókázás, bulizgatás, és jó pár strand-himnusz. Reméljük, páran a matrac mellé készítik majd ezt a lemezt” – mesélte Gyula.

„Az alapötlet valami olyasmi volt, hogy legyen egy brazil-magyar áthallás: brazil ritmusok és az a nagyvonalú, igazi trópusi nyár-hangulat egy kicsit leskálázva a magyar valóságba. Direkte egy kicsit lo-fi, retro hangszínekkel. Aztán ehhez jött még a koto, amire nem számítottunk az elején, de behozott egy elég intenzív japános, keleties hangulatot. Valami strand-meditáció lett talán, megnyugvás és oldódás” – tette hozzá Gábor.

Az album ezeken a platformokon érhető el, ha meghallgatod, ezt a sztorit olvasd közben :)

Fűzfák alatt ébredünk a kempingben vagy a nyaralónkban, aztán a magyar tengert megpillantván átjár minket a Corazón, a mindent mozgató szenvedély, és így lendületet szerzünk a naphoz. Egy chill-out-funkos Dayride visz minket a strandra, ez lehet hajókázás, kompozás, vagy - feltétlenül nyitott tetejű - kabriózás. A strand előtt vár még egy átszállás Zamárdiban, itt lesz bőven időnk együtt zakatolni a ritmussal, meg böngészni a újságosnál a Füleseket. A strandra érve megkérjük partnerünket/barátunkat, hogy Kend be a hátam, és szépen feloldódunk a napsütésben. A napolaj szétkenésében a zongoraszóló is segít. Aztán irány a strandbüfé, ahol betolunk néhány fantasztikus Palacsintát. A fahéjas annyira finom, hogy az orgonista kész extázist él át. Lassan véget ér a strandidő, hazaindulunk, de ekkor megpillantjuk a nyár bombázóját, az elmaradhatatlan plátói balatoni szerelmünket, ahogy Ott áll a stégen. Az idő lelassul és végül szinte meg is áll. De mennünk kell tovább, mert hivatalosak vagyunk egy Yachtra vagy épp vitorlásra, ahol legjobb barátaink várnak, és együtt krúzolunk a naplementében. A társaság úgy dönt, hogy elmegy bulizni, de manapság egy diszkóban már senki sem kérdi, hogy Szabad egy táncra? Ez a dal egy stílusokon átívelő mega-kompozíció (legalábbis a house stílushoz képest). 5-6 részből áll, amelyek önmagukban is működhetnének, mint különálló house dalok, de egyben még jobb, egy egészen nagyívű este képe bontakozik ki. Hajnalban aztán enyhén illumináltan Hazalityegünk, hogy kezdődhessen az egész másnap újra...