A kutatók szerint a zene akusztikus sajátosságai idézik elő ezt a hatást: Mozart két zongorára írt szonátájának (k448) hallgatása 32 százalékkal csökkentette az epileptiform kisüléseket. (Ezek az agyi elektromos hullámok okozhatják az epilepsziás rohamokat, amelyek ideiglenesen hatással vannak az agy működésére.)
A csehországi kutatócsoport összehasonlította a Mozart szonáta és Haydn 94. g-dúr szimfóniája hallgatásának hatását, miközben mérték az agytevékenységet műtét előtt álló epilepsziás betegek agyába beültetett kisagyi elektródákkal: meglepetésükre jelentős különbségek mutatkoztak a két zenemű hallgatásának hatásai között. Mozart 32 százalékkal csökkentette az epileptiform kisüléseket, miközben Haydn szimfóniája 45 százalékkal növelte.
Az orvosok kimutatták azt is, hogy a férfiak és a nők agya különbözőképpen reagál a két zeneműre. Haydn zenéje elfojtotta kisüléseket a nőknél, a férfiaknál azonban növelte. A zenemű akusztikus sajátosságai, mint a ritmus, a dinamika és a hangzás azt mutatta, hogy ezek a sajátosságok másként hatnak a férfiakra és a nőkre.
Korábban kutatók azt feltételezték, hogy az epilepsziában a Mozart-hatást a zene érzelmi hatásai váltják ki, mivel dopamin, boldogsághormon szabadul fel a zenehallgatáskor, de ezt most nem látták igazoltnak.
A szakemberek úgy vélik, hogy eredményeik megnyithatják az utat a személyre szabott zeneterápia előtt, amelyet az epilepsziás rohamok megelőzésére, kontrollálására fejlesztenek ki és további kutatásokat tartanak szükségesnek a zene agyra gyakorolt hatásáról.
Mozart, Haydn, komolyzene, tudósok, zeneterápia, agykutatás, epilepszia
Szólj hozzá!