Bár a programozás nagy előnyt jelent a technológia terén, nem bír olyan előnyökkel, mint a zene. A gyermekek kódolástanítása mellett szóló érv az, hogy segíti a matematikai és nyelvi készségeik kialakítását. Az MIT által végzett és a Journal of Neuroscience című folyóiratban közzétett legújabb kutatások azonban most azt mutatják, hogy a zene erőteljesebb hatással lehet a gyermekek agyának fejlődésére.
Vizsgálatuk során a kutatók 103 hivatásos zenészt és 50 nem zenészt vizsgáltak meg. Miután elkészültek a felvételek az agyukról, összehasonlították őket. Azt találták, hogy a zenészek "feltűnően hasonló hálózatokkal" rendelkeznek. Emellett sokkal több strukturális és funkcionális kapcsolódásuk volt, mint a nem zenészeknek, különösen azokon a területeken, amelyek a beszédhez és a hangokhoz kapcsolódtak.
Egy másik tényező, amely nagy szerepet játszott, az volt, hogy a zenészek mennyire korán kezdtek zenét tanulni. "Minél korábban kezdték, annál erősebbek voltak ezek az összeköttetések" – számoltak be a kutatók.
A következtetésük az volt, hogy a korai zenei képzés segíthet a gyerekeknek erősebb idegpályák kialakításában, és ezáltal okosabbá válhatnak.
"Ha annak idején valaki azt mondja nekem, hogy az agyam huzalozását megváltoztathatom, lehet, hogy több időt töltöttem volna zongoragyakorlással, és kevesebbet a focipályán" – tette hozzá a tanulmány társszerzője, Simon Leipold.
zenetanulás, intelligencia, gyerekek, család
Szólj hozzá!