Két évig a Metallicával turnéztak – most legnagyobb magyarországi koncertjére készül az Architects

Egy olyan kreatív zenekar számára, mint a brit metalcore-legenda Architects, egy album elkészítése néha élet-halál kérdése. Ezúttal az alkotási folyamat kikényszerítette belőlük, hogy ténylegesen egy újjászületésen menjenek keresztül.

„Nem csak arról szólt, hogy adjunk ki egy újabb Architects-anyagot. Ennek a lemeznek kellett lennie A LEMEZnek, amiről az emberek beszélnek, amikor a zenekarunkról van szó" – mondta Sam Carter frontember.

Dan Searle is ugyanezt vallja új munkájukról, a The Sky, The Earth & All Betweenről:

„Amit mondani próbálunk, az az, hogy meg kellett csinálnunk az Architects kvintesszenciális albumát, amiben a legjobb tulajdonságaink és minden, amiben jeleskedünk, egyesül”.

Kevés zenekar jut el a 11. albumáig, és kevés zenekar hozza a legjobbját ilyenkor, de az Architects pontosan erre törekedett. Az, hogy két évig a Metallicával turnéztak stadionokban, világossá tette számukra: mindörökké koncertezhetnek, noha amikor még szedett-vedett tinédzserként elkezdték a zenekarosdit, ezt nem érezték lehetségesnek. Most viszont rájöttek, hogy még csak a karrierjük felénél tartanak, feltéve, ha megmarad a szenvedély és megőrzik a kreativitásukat.

„Lehet, hogy még nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy érdektelenek lehessünk (nevet), de mindig ott van az a félelem, hogy albumról albumra erőtlenebbnek látnak. Azt hiszem, néhányan így érezhettek az utolsó pár lemezünk után, mert kísérleteztünk az identitásunkkal. De olyan módon fejlődünk, ami egyedülálló – és ilyet nem gyakran látni” –vélekedett Searle.

A zenekar legutóbbi albumai, a For Those That Wish to Exist és a The Classic Symtopms of a Broken Spirit az új dolgok kipróbálásáról szóltak. Amikor ezek a lemezek kritikailag és kereskedelmileg is jól teljesítettek, zöld utat jelentett számukra, hogy azt csináljanak, amit csak akarnak. Így hát elhatározták, hogy az újításokból levont tanulságokat valami olyasvalami elkészítésébe csatornázzák, amit annak a kicsúcsosodásának éreznek, amely felé az Architects már régóta tart. 

A zenekar egyik legkedveltebb dala, a Doomsday a 2016-ban elhunyt Tom Searle, Dan bátyja és Architects-tagtársa előtt tisztelgett. A Bring Me The Horizon-os Jordan Fish-sel közösen írt dal kíváncsivá tette őket, hogy vajon fognak-e valaha is újra együtt dolgozni. Amikor Fish 2023-ban elhagyta a Bring Me-t, az Architects volt az első előadó, aki őt hívta el producernek, így Dan Searle felszabadult a szokásos produceri feladatok alól, hogy teljes mértékben a kreativitásra koncentrálhasson. Fish bevonása friss energiát hozott. 

A háromhetes munka egy privát brightoni stúdióban kezdődött. A nyomás nagy volt, de a folyamat – eltekintve attól, hogy mennyire komolyan vették a dolgot – szórakoztatóbb volt, mint a korábbi években bármikor. A közös brit humorérzék feldobta a hangulatot, ami vicces pillanatokhoz és hangmintákhoz vezetett az eddigi legsúlyosabb zenéik felvétele között.

„Ha csináltunk valamit, amin mindhárman nevettünk, az szinte kivétel nélkül rajta maradt a lemezen. Azt hiszem, gyakran kaptuk azon magunkat, hogy az ízléstelent ízlésessé tettük, ami nagyon szórakoztató volt” – mesélte Searle. 

Az így létrejött The Sky, The Earth & All Between egy olyan rockalbum, amely folyamatosan váltogatja az agresszív, dallamos és kísérleti hangzásokat, miközben megőrzi az egységes látásmódot. 

A nagylemez megosztotta a kritikusokat és a rajongókat, de egyvalamiben mindenki egyetért: a banda visszatért a gyökereihez. Három évvel az előző, kísérletezőbb anyagaik után ez az album egy nehezebb, agresszívabb hangzást hozott, ami sokak szerint a zenekar korai metalcore-korszakát idézi.

A lemez egyik kulcsfigurája Jordan Fish – sokak szerint az ő közreműködése egy régóta hiányzó erőt adott a daloknak. Sam Carter énekes teljesítménye is kiemelkedő, aki mind a tiszta énekben, mind a hörgésben a csúcson van. Az albumot a változatosságáért is dicsérik, mivel a brutális riffek és a fojtogató atmoszféra mellett dallamos refrének és epikus lezárások is helyet kaptak.

Az Architects azonban továbbra is megosztó marad. Néhányan úgy vélik, hogy az album túlságosan is ragaszkodik a mainstream, popzenei dalszerkezetekhez, ami miatt a dalok néha egybeolvadnak. Más kritikák a dalszövegek ismétlődését kifogásolják, amelyekben gyakran ugyanazok a témák és képek köszönnek vissza.

Ennek ellenére a The Sky, The Earth & All Between egy erős, ha nem is forradalmi kiadvány, amely mesterien ötvözi a zenekar múltját és jelenét, ezzel jelezve, hogy a metalcore óriásai még mindig relevánsak.

Erről a banda eddigi legnagyobb budapesti koncertjén, 2026. január 27-én a Budapest Arénában is meggyőződhetünk.