Koncertlátogatók csapdában: a másodlagos jegypiac árnyéka Londontól Budapestig

Az utóbbi években mintha beékeltek volna egy próbatételt a koncertre járásba: nem a fellépők, hanem a nem hivatalos jegyárusok. A Far Out Magazine hosszú anyagban mutatta be, hogyan fordult az Egyesült Királyság kormánya a jegyüzérek és az átláthatatlan másodlagos piac ellen. A brit szabályozás lényege, hogy betiltanák a jegyek feláras továbbadását és teljesen bezárnák azokat a kiskapukat, amelyek eddig lehetővé tették, hogy robotok, felvásárlók és profi árusok pillanatok alatt leseperjék a teljes készletet, majd többszörös áron árulják ugyanazt. A cikk szerint ez már nem egyszerű piaci kérdés: a zenészek – köztük olyan előadók, akik évtizedek óta turnéznak – nyíltan követelik a kormányzati beavatkozást, mert tarthatatlan, hogy a rajongók tömegei jutnak akaratukon kívül hamis vagy kényszerűen túlértékelt jegyekhez, és sok esetben egyáltalán nem biztos, hogy be is jutnak velük a koncertre. A brit versenyhatóság vizsgálata az iparág nagy szereplőire is kiterjed, jelezve: a rendszer egésze szorul reformra.

Ez a jelenség Magyarországot sem kerülte el. A rendőrség nemrég egy olyan férfit tartóztatott le, aki a gyanú szerint több mint száz esetben hamis vagy másolt jegyeket adott el különböző koncertekre. Több folyamatban lévő nyomozás is arra utal, hogy a másodlagos piac nem egyetlen csaló magánakciója, hanem a technikai könnyítés és a digitális jegyek miatt újra és újra felbukkanó terepe a visszaéléseknek.

A közelmúlt egyik leglátványosabb hazai esete a három telt házas Azahriah-koncert körül alakult ki. Bár a Puskás Aréna három egymást követő estéje rekordnak számított, a kapuknál több száz olyan rajongó állt be a sorba, aki végül nem jutottak be, mert a jegyüket érvénytelennek jelezte a rendszer. A történetek kísértetiesen hasonlók: valaki jóhiszeműen vásárolt egy belépőt egy ismerőstől, egy piactérről vagy egy „megbízhatónak tűnő” Facebook-profilról, majd kint rekedt a stadion előtt. Sok esetben ugyanazt a QR-kódot többször is továbbadták, vagy egyszerűen hamis sablonra generáltak „jegyet”, amely soha nem létezett a hivatalos adatbázisban. A károsultak egy része nemcsak a pénzét bukta el, hanem azt az élményt is, amelyre hónapok óta készült.

És ha valaki azt hitte, ilyen méretű botrány csak hazai előadóknál fordul elő, a nyár egy újabb kemény leckét adott. A budapesti Jennifer Lopez-koncert után dühödt nézők tucatjai számoltak be arról, hogy hiába érkeztek időben, hiába volt náluk a digitális belépő, nem engedték be őket. Itt is ugyanaz történt: a másodlagos piacról vásárolt, sokszor másolt vagy többször értékesített jegyeket nem fogadta el a beléptetőrendszer. A szervezők előre figyelmeztettek, hogy csak a hivatalos csatornán vett jegyek biztosítanak bejutást, ám sokan még így is bedőltek a külső hirdetőknek – részben azért, mert a koncert közeledtével szinte eltűntek a normál jegyek, és sokan kapkodva próbáltak meg belépőt szerezni.

A három eset közös pontja ugyanaz: a másodlagos jegypiac szinte követhetetlen, és még a tapasztalt koncertlátogatók sem mindig tudják kiszűrni, mi eredeti és mi nem. A hamisítók sokszor nem olcsón árulják a belépőt – épp ellenkezőleg, piaci áron vagy afölött teszik fel, hogy még véletlenül se keltsenek gyanút. A digitális jegyek korában pedig elég egyetlen képernyőkép vagy továbbküldött PDF ahhoz, hogy ugyanaz a belépő több kézben is landoljon.

A visszaélések nemcsak a rajongókat érintik érzékenyen, hanem az előadókat és a szervezőket is komoly hátrányba hozzák. Amikor több száz ember reked kint érvénytelen jeggyel, az a fellépő megítélésére is visszaüthet: sokan őt vagy a stábját hibáztatják, miközben valójában ők ugyanúgy elszenvedői a helyzetnek. A menedzsment számára ráadásul kezelhetetlen logisztikai káoszt okoz, amikor a beléptetés leáll, vagy a csalások miatt félre kell állítani nézőket, a szervezők pedig reputációs kárt szenvednek, hiszen a közönség szemében ők felelnek a rendezvény zökkenőmentességéért. A hamis és feláras jegyek miatt sokszor a valódi nézőszámok is torzulnak, ami befolyásolja a bevételi terveket és a jövőbeni show-k biztosíthatóságát.

Röviden: a másodlagos piac nemcsak a rajongókat veri át – az egész koncertipart teszi kiszámíthatatlanabbá.

Ha van tanulsága a brit reformjavaslatnak, az Azahriah-koncertek botrányának és a Jennifer Lopez-esetnek, akkor az az, hogy a rajongók biztonsága nem egyéni óvatosság kérdése: rendszerszintű problémáról van szó. 

A csalódás esélyét akkor lehet a leginkább csökkenteni, ha

• mindenki kizárólag a hivatalos értékesítőktől szerez be belépőt;
• ha valamiért mégis másodkézből vesz valaki jegyet, akkor olyan felületről érdemes, amely visszatérítést vagy garanciát vállal; és
• soha nem szabad képernyőképes, továbbított, számla nélküli jegyet elfogadni.

A koncertélmény sok összetevőből áll, de az, hogy egyáltalán bejuss a kapun, nem lehet a szerencsén múló tényező, és ebben egyelőre csak magadra számíthatsz.

>>>>>>

A Koncert.hu hivatalos viszonteladó – a Jegy.hu rendszerével működik együtt. Ez nálunk nem okozott és a jövöben sem fog senkinek problémát okozni, az viszont felmerült, hogy a nyereményjátékainkon megnyert (ingyen)jegyeket valaki(k) olcsón értékesítik, ráadásul a nyerési esélyeiket megnövelendő, rengeteg profillal játszanak. Persze, ebben az esetben az anyagi kár nem értelmezhető fogalom, inkább a többi játkossal szemben érzünk felelősséget. Így azt tudtuk tenni, hogy megnehezítettük a kérdéseket (tehát a milyen színű a kék ég-típusúakat komolyabbra cseréltük), és megkértük a játékosainkat, hogy a profiljukkal "jelentkezzenek be" a FB-on, a játékot meghirdető poszt alatti kommentmezőben. Bevalljuk, alaposan megzuhant a játékosok száma az első ily módon meghirdetett játékunk során...

Látni kell: rengetegen vannak, akik nem tisztességes úton akarnak pénzhez jutni, és ez a jelenség most már a kultúrát sem kerüli el. Legyetek éberek, és tartsátok biztos helyen a telefonjaitokat is...