Na de miből éltek a zenészek 2020-ban?

2021/02/10  ·   Zenei hír   ·  koncert.hu

Amit egészen biztosan – számok, táblázatok és tanulmányok nélkül is – tudunk: miből nem. Ez pedig az élő zene. A koncertek hiányának – plusz a vendéglátóipari egységek bezárásának – van további hozadéka is: csaknem 20 százalékkal kevesebb lesz az a jogdíjbevétel, amit az Artisjus jóvoltából idén majd szétoszthatnak a zeneszerzők és a szövegírók között.

 Roy Reyna fotója a Pexels oldaláról

Amit az Artisjustól kapott, a tavalyi évet értékelő jelentésről dióhéjban elmondhatunk:

2020-ban 15 468 magyar zenei szerző részesült jogdíjban és rekordszámú új dal született.

Azért, hogy a big picture-t is megismerhessük, egy csomó más adatot is kaptunk a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjétől, ezúton is köszi. (A teljességhez hozzátartozik, hogy a zenészek jövedelmi viszonyait tükröző adatokat ők is innen kapták.)

Nézzük például azt a 2019-es adatot feldolgozó ábrát, amely arra a kérdésre felel, hogy volt-e a megkérdezett (500) zenésznek a fő (zenei) tevékenysége mellett más bevételi forrása is 2019-ben. A válaszok:

2020-ban nyilvánvalóan azok jártak jobban, akik a zöld zónába tartoztak, már amennyiben nem kávézót üzemeltettek... S azon zenészeknek is valamivel jobb volt a helyzetük tavaly, akik egyben szerzők is, hiszen részesülhettek abból a 9373 millió forintból, amelynek a felét magyar szerzők között osztotta szét az Artisjus. A szerzői jogdíj a zenészek bevételének második pillére, értelemszerűen a bevezetőben említett tevékenységük az elsődleges. Erről is van színes-szagos ábránk, ezen jobban látszik a helyzet:

Ha csak egy felületes pillantást vetünk az ábrára, már látszik, hogy mekkora gyomros volt a covid... Ha van valami, ami jó ebben az egészben, az az, hogy a bezártságnak köszönhetően rekordszámú, mintegy 23 ezer új dalt regisztráltak a jogvédő online rendszerében. Felmerülhet a kérdés, hogy tényleg ennyi új dalt született, vagy csak volt idő (jó sok...) az adminisztrációra, Czutor Zoltánaki a Belmondo zenekar mellett az Artisjus vezetőségének is tagja – tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek javarészt a befejezetlen művek mappájából kerültek elő, mert a szerzők életében gyakorlatilag lenullázódtak az inspirációs források: egyrészt nem történik SEMMI, másrészt nincs meg az a pozitív stresszhelyzet, ami a munkára serkentene. (Nyilván persze készültek vadiúj dalok is.)

No de mennyit lehet keresni a dalokkal? Ezt a következő ábra mutatja meg:

2019-hez képest 76.2 százalékkal kevesebb élőzenei fellépés volt itthon 2020 első nyolc hónapjában: az élőzene-iparág legalább 40 milliárd forintos bevételkiesést jelent idén a zeneipar szereplői számára. Éppen ezért kulcsfontosságú lenne a koncert- és fesztiváljegyek áfakulcsának csökkentése, amely évek óta megfogalmazott igény a szektor szereplőitől Mindez 6,7 milliárd forintos többletet jelentene az iparági szereplőknek, amely nagyrészt az előadóknál és menedzsmentjeiknél, másodrészt a szervezőknél és a technikai beszállítóknál jelentkezne. (Forrás: Music Hungary Szövetség)

Igen, jól látod: van ma Magyarországon 48 zenész, aki millió fölötti jogdíjat kap. Havonta. Ezen semmi csodálkozni való nincsen: ezen szerzők mögött leginkább teljes, évtizedek alatt létrehozott, komoly életművek állnak. A részesülők nagyjából fele azonban a messzi távolban van mindettől.

Szintén a cikkünk elején említett ProArt jelentésből származik az adat, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy akkor meg mi a fenéből éltek a zenészek – tehát nem csak a szerzők – 2020-ban:

47 százalékuk a felhalmozott tartalékából. Czutor Zoli szerint a zenészekre nem igazán jellemző a takarékoskodás: amikor beindul a szekér, elkezdenek költeni – nem kokóra meg prostikra – önálló lakásra, de akár stúdióra vagy turnébuszra is – próbálnak emberhez méltó életet élni. Tapasztalata szerint max. fél évre van tartalékuk. Nyilván ez a tré év erre az attitűdre vonatkozóan is tanulságos lehet, bár ez nem zeneipar-specifikus megállapítás.

30 százalékuk a meglévő, nem zenei tevékenységéből élt meg, ezek a fenti zöldzónások – kivétel, aki a vendéglátóba vagy a turizmusba fektette a pénzét. 27 százalékuknak egyszerűen nem igazán sikerült a megélhetés alapjait megteremteni, 21 százalékukat a társuk, a családjuk segítette. 15 százalék tartozik az egyéb kategóriába, és mindössze 12 százalék tett szert bevételre online zenei tevékenységből.

A Belmondo frontembere azt is elmondta, hogy a zenészeknek rettenetes lelki teher az átállás erre a nihilre. Hozzátette, hogy még most sem tudni, mit hoz a jövő, vannak hangok, amik 7 meg 4 évet (???) emlegetnek, mire visszazökkenhet az életünk a régihez hasonlító kerékvágásba – ő maga bízik abban, hogy valójában csak hónapokról lesz szó.  Aláhúzta, amit a legelejétől fogva szajkózunk: a zeneipar lesz a LEGUTOLSÓ, ami megnyomhatja a start gombot, s többek között ők lesznek azok is, aki még éveken keresztül nyögni fogják a covidkrízis következményeit. Mindezért roppant "nyomorult és kegyetlen" dolognak tartja azt a széles körben terjesztett hozzáállást, amelynek az "el lehet menni dolgozni" a jelszava. Megjegyezte, hogy igen sokan megtették: ő maga is találkozott olyan ételfutárral, aki a boldog békeidőkben a Budapest Park nagyszínpadán lépett fel. De nemmunkának tartani mindazt az időt, energiát, pénzt, amit hosszú éveken keresztül belefektettek a zenélésbe – egyszerűen kíméletlenség. (Szerintünk ostobaság is.)

Mindehhez mi – vagyis a Junkies –  még ennyit tennénk hozzá:

 

Hogy a végén visszakanyarodjunk az Artisjushoz: arra biztatjuk a szerzők feltörekvő, ifjú nemzedékét, hogy csatlakozzanak a platformhoz, regisztráljanak, olvasgassák a szervezet blogját, honlapját, hogy információhoz jussanak – ez a keserves időszak megmutatta azt, hogy jóval tudatosabban kell csinálni a dolgainkat (és ez szerintünk vonatkozik a zeneszakma egyes szervezeteire, az összefogásra és a szolidaritásra is).

Ha valaki artisjusos, azzal  – a tavaly igencsak vérre menő – előnnyel is járhat, hogy baj esetén kisegítik a megszorult tagot: az Artisjus tavaly 3 hullámban jutattott pénzt a zenészekhez: az első a tavaszi – heves reakciókat kiváltó – gyorssegély (62 M forint) volt, aztán jött a "rendes" segély (107 M forint), végül megrendezték a dalszerzők napi pályázatot, amely alkalmából 75 milla ment szét a nyertesek között. Czutor Zoli a sajtó tavaszi hörgése kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ezek az összegek nem a közpénz kartegóriájába tartoznak, a nagy egészet maguk a zenészek "dobják össze". (Nekünk mint sajtónak nem igazán az volt a bajunk, hogy miből, hanem az, hogy kinek, de ezt leírtuk a belinkelt cikkben is.)

Az biztos, hogy a szervezet jövőre kevesebb pénzből gazdálkodhat majd, ez így néz nagyjából ki:

A gépzenei jogdíjhoz még annyit hozzátennénk, hogy bár eltekinteni tőlük – éppen a klifizetések miatt – nem tud a szervezet, eddig is mindent megtettek és a jövőben is megtesznek azért, hogy a szintén padlón heverő vendéglátóipar életét ne nehezítsék meg.

Szerintünk ez nagyon nagy képet nézve is sokat lendítene a dolgon: ha tevőlegesen segíteni nem tudsz vagy akarsz, legalább ne nehezítsd meg a másik (ember, szakma satöbbi) dolgát.

A végére pedig a szokásos himnusz,#kitartás, #szeretünkbenneteket #írjatoksokdalt, #hangszeredösszenetörd:

 

 

 

 

 

Artisjus, szerzői jogdíj, dalszerzők, megélhetés, élő zene, zenész

 

 

Szólj hozzá!


KoreaON 2024: az acapellától a fergeteges K-pop buliig

KoreaON 2024: az acapellától a fergeteges K-pop buliig

Idén 5 éves a KoreaON kulturális fesztivál, ami évről évre megújuló programsorozattal jelentkezik. Májusban a Comic Con vendégrendezvényeként...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Loreena McKennitt ismét elhozza Budapestre a kelta zene varázslatos világát

A többszörösen díjazott kanadai énekesnő és dalszerző – 2004-ben megkapta a Kanada Rendjét, és 2013-ban Franciaország Nemzeti Művészetek és Levéltárak Lovagja lett – 2024-ben 24 állomásos tavaszi európai turnéja keretén belül Budapestre is ellátogat, március 24-én érkezik az MVM Dome-ba.

Koncz Zsuzsa az Arénában: Jelbeszéd 2.0

Az énekesnő tizennegyedszer lép a Sportaréna színpadára, legutóbb tavaly adott ott koncertet – április 13-án a közelmúltban készült Koncz Zsuzsa-albumok, így a Tündérország, a Vadvilág és a Szabadnak születtél dalai csendülnek fel a Jelbeszéd 2.0 elnevezésű koncert égisze alatt.

Egyetlen alkalommal újra megjelenik nyomtatásban a PESTI EST

Április 4-én (...) kerül a mozikba a rendszerváltás körüli időszakot felelevenítő Kék Pelikan című film. A bemutató kampányának részeként a filmet forgalmazó JUNI11 Distribution életre kelti a kilencvenes évek és az ezredforduló legendás programmagazinját – írja a Magyar Narancs.

Új tagot keres a Szent Efrém Férfikar

Ha hiszed, ha nem, a férfikar bejelentett, főállású énekest keres. A félig-meddig családi zenekarból ugyanis kiszáll Bubnó Márk – őt egy különleges koncerttel búcsúztatják, az eseményt csatoltuk.
Új koncertek